Járatkésés, járattörlés – mikor jár kártérítés?
A Fogyasztóvédelemhez érkező panaszok szerint a légitársaságok még mindig ritkán hajlandók fizetni a jogszabály szerint járó kártalanítást az utasoknak járattörlés vagy hosszú késés esetén, és nem mindig tesznek eleget segítségnyújtási kötelezettségüknek sem.
Mint ismert, az utasoknak kártérítés, kártalanítás jár a visszautasított beszállás/túltöltés és légi járatok törlése, vagy hosszú késése esetén, az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) alapján.
Rendelet szabályozza
Mint a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége emlékeztet, az Európai Bíróság már több ízben értelmezte kötelező ítéleteiben az EK rendelet előírásait. A késéssel érintett járatok utasait a törölt járatok utasaihoz hasonlóknak lehet tekinteni a kártalanítás iránti jog alkalmazása szempontjából, és hivatkozhatnak kártalanítás iránti jogra, amennyiben a késéssel érintett légi járat következtében háromórás vagy azt meghaladó időveszteséget szenvednek, vagyis, ha végső célállomásukat a légi fuvarozó által eredetileg tervezetthez képest három vagy több órával később érik el.
Kimentési okok
A kimentési okok között a műszaki meghibásodásra automatikusan nem lehet alappal hivatkozni, a légi jármű járattörlést vagy késést eredményező műszaki hibája ugyanis a bíróság ítélete szerint nem tartozik a „rendkívüli körülmények” fogalmába. Kivétel, ha e hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek. A légi személyszállítási szolgáltatásnak ugyanis – jellege folytán – a műszaki hiba természetes velejárója lehet, amelynek felmerülésével a légi fuvarozónak számolnia kell, és emiatt a hibáért fennálló felelőssége is fokozott.
Milyen rendkívüli körülmények merülhetnek fel?
Például rossz időjárási viszonyok, madárrajjal való ütközés, azonban ezekben az esetekben sem elég csupán hivatkozni ezekre a körülményekre. Az uniós fogyasztóvédelmi előírások szerint ezek fennállását bizonyítani is kell a légitársaságoknak.
Nemrégiben előfordult olyan eset, amikor a repülőnek betört a szélvédője (műszaki meghibásodás), vagy nem Budapesten az eredeti célállomáson, hanem Debrecenben vagy Bécsben szállt le. Ezekben az esetekben sem lehet magukra hagyni az utasokat. A légijárat üzemeltetője köteles a célállomásra eljuttatni az utasokat, akár más légijárattal, akár alternatív megoldással (busszal), és ezért további költségeket nem számíthat fel.
Milyen segítség illeti meg az utasokat?
Az utasok számára ellátást, azaz a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell rendelkezésre bocsátani, emellett a fogyasztóknak joguk van két díjmentes telefonhívásra, telexre vagy faxüzenetre, illetve e-mail küldésre. Ezen kívül szállást is biztosítani kell, ha egy vagy több éjszakát kell ott tartózkodnia az utasnak, és ennek megfelelően a szállítást a reptér és a szállás között.
Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat mégsem biztosítja a légi fuvarozó, akkor mindenképpen számlát, nyugtát kell kérni a megvásárolt frissítőkről, a transzferről, szálloda elhelyezésről, és kárigényként ezeket a számlákat kell benyújtani a légi fuvarozó részére.
Mekkora kártérítés jár?
Ez a repülőút hosszától függ, 250-600 EUR közötti összegre lehetnek jogosultak az utasok. A távolság meghatározásánál azt az utolsó célállomást kell alapul venni, amelynél a beszállás visszautasítása vagy a járat törlése miatt az utas érkezése késik a menetrend szerinti időponthoz képest.
Az utasvisszajelzések alapján a légi fuvarozók automatikusan nem nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, így azokat a repülőtéren kérni kell. Ugyanígy a kártalanítási igényt is érdemes minél hamarabb benyújtani, mert csak kérésre fizetnek. Ha még így sem hajlandóak eleget tenni jogszabályi kötelezettségüknek, akkor mindenképpen érdemes békéltető testülethez fordulnia a fogyasztóknak.