Toronto és Sydney is korlátozza az Airbnb működését
Az utóbbi hetekben két újabb nagyváros, Toronto és Sydney jelentette be, hogy korlátozásokat vezet be a rövid távú lakáskiadás terén.
A két nagyváros ezzel San Francisco, Párizs és Amszterdam példáját követi, amelyek mind maximalizálták az egy kiadott lakásban egy év alatt hivatalosan eltölthető éjszakák számát. A városok listája minden bizonnyal bővülni fog a jövőben.
A Blue Swan Daily elemzése szerint azért is igyekeznek a legtöbb országban a szállodaipari szereplők mindent megtenni a rövidtávú lakáskiadók korlátozása érdekében, mert a fapados légi járatokkal szemben az új játékosok megjelenése a piacon nem feltétlenül járt együtt az utazók számának drasztikus növekedésével, sok esetben inkább az történt, hogy a korábban szállodákban megszálló utazók egy része átpártolt az Airbnb-re.
A cikk idéz egy 2016-os Morgan Stanley-jelentést, amely szerint az Airbnb-s ügyfelek 49%-a hagyományos szálloda foglalása helyett döntött a lakásbérlés mellett. Egy évvel korábban még 10%-kal alacsonyabb volt ez az adat, azóta pedig vélhetően tovább nőtt.
Az overtourism jelenségének kezelése érdekében egyre több város vezet be korlátozásokat a rövid távú lakáskiadás esetében. Amszterdam hozta meg ezen a fronton eddig a legkeményebb intézkedéseket, de a közelmúltban Torontó és Sydney is csatlakozott hozzá.
Sydneyben 180-ban maximálnák az Airbnb-n és más hasonló rövid távú lakásmegosztó portálokon az évente törvényesen foglalható napok számát.
Ez a 180 nap nem is olyan kevés, főleg ha az amszterdami évi maximum 30(!) naphoz viszonyítjuk. A holland szigor érthetőbbé válik, ha hozzátesszük, hogy tavaly 19 millió turista kereste fel Hollandiát, ami több, mint az ország lakosainak száma, az idegenforgalmi hivatal szerint pedig egy évtized múlva ez a szám elérheti a 29 milliót.
Torontóban azután szavazott meg szigorúbb Airbnb-zési szabályokat a városi önkormányzat, hogy Fairbnb néven mozgalom indult a lakhatási válság enyhítése érdekében. A civil mozgalom végül elérte, hogy elvilegTorontóban már csak személyenként egy lakás adható ki rövid távra, az is csak azután, hogy az illető kiváltotta 50 kanadai dollárért a megfelelő engedélyt. A város vezetése azt is elrendelte, hogy ne lehessen kiadni az eleve bérelt lakásokat és a szuteréneket.
A rendelkezés ugyanakkor különféle fellebbezések miatt még mindig nem lépett életbe, pedig 2017. decemberében szavazták meg. Becslések szerint akár 6500 lakás kerülhetne vissza a piacra bérlakásként, ha a szabályok életbe lépnének és szigorúan betartatnák őket.
A cikk szerint Hollandia abban is példát mutat, hogyan alakítja át a tevékenységét egy turisztikai hivatal a desztinációs promóció helyett a desztináció menedzselése felé, amelyben kulcsszerepet kap a lakásmegosztás helyi szabályozása.
Az Airbnb növekedése fantasztikus tempójú volt mostanáig: ma már a világ 81 ezer városában több mint ötmillió lakás érhető el a rendszeren keresztül. Egyetlen éjszaka átlagosan kétmillió ember alszik valahol Airbnb-szálláson. Ezt a sikert azonban nem mindenki fogadja kitörő lelkesedéssel.
A szállodások mellett sokszor a szomszédok és a környéken lakók is ellene vannak, mivel szerintük kiüresítik a helyi közösséget, növelik a bérleti díjakat, csökkentik a hosszú távon kiadó lakások számát. Ezért szinte biztos, hogy Amszterdam, Sydney és Torontó példáját egyre több nagyváros követi majd világszerte.
Forrás: turizmus.com