--- Hirdetés ---

A Budapest Convention Bureau hivatásturisztikai kitekintése

Szerző: Boros Kitti | Forrás: turizmus.com

Míg az elmúlt években megjelenő tanulmányok, mint az IBTM Trends Watch Report, 2020-ra az előző évek növekedési hullámának kis mértékű visszaesését prognosztizálták, és például az IMF (International Monetary Fund) is „növekedési lassulást, bizonytalan regenerálódást” jósolt az idei évre, addig a 2020. év történései alapjaiban változtatták meg a világgazdaságot, megcáfolva minden korábbi előrejelzést.

Az EIU (Economist Intelligence Unit) is lassulásra számított a globális növekedésben 2019-ben és 2020-ban, amelynek mértékét előzetesen 2,6 százalékos csökkenésként állapították meg. A korábbi évek emelkedő számú hivatásturisztikai rendezvényeiből származó bevételek a globális koronavírus-járvány kitöréséig a világgazdaság hajtómotorját jelentették.

Az Európai Nemzeti Kongresszusi Irodák Stratégiai Szövetségének (SANCBE) megbízásából készült, 2020 májusában publikált Oxford – Tourism Economics tanulmány összegezte a 2019-es hivatásturisztikai rendezvények összes típusának adatait.

A piaci áttekintése szerint Európa szerte 5,4 millió ilyen típusú rendezvényt szerveztek 2019-ben, melyeken összesen 704 millió fő vett részt. A legtöbb hivatásturisztikai résztvevő Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban vagy Svédországban realizálódott, így ezek az országok a MICE piaci résztvevők közel 60 százalékát látták vendégül az európai országok közül.

A hivatásturizmus öreg kontinensen tapasztalható exponenciális növekedésének gátat vetett a koronavírus-járvány globális terjedése és annak visszaszorítására a kormányok által gyors reakcióként bevezetett intézkedések és korlátozások. Ezen rendelkezések közvetlenül befolyásolták az országok GDP-jét szinte valamennyi gazdasági ágazatban.

Chakraborty és Maity kutatók „COVID–19 outbreak: Migration, effects on society, global environment and prevention” című tanulmánya szerint minden egyes lezárással töltött hónappal hozzávetőlegesen két százalékpontot veszített az éves GDP-növekedés globálisan.

A legnagyobb teljesítménycsökkenés, 50–70 százalékos visszaesés a turizmus szektorban tapasztalható (Chakraborty–Maity, 2020), amely a rendezvényipart is súlyosan érinti.

A rendezvényszakma a vírus megjelenésekor még világszinten abban bízott, hogy őszre akár rendeződhet a helyzet és megkezdődhet a fellendülés időszaka. 2020 nyarára már bizonyossá vált, hogy az őszi rendezvények is érintettek, és megkezdődött azok későbbi időpontra halasztása, törlése vagy a virtuális térbe történő áthelyezése.

A rendezvények is átkerültek a virtuális térbe – Fotó: BUDCB

Az előrejelzések eltérőek a helyreállás időpontjával kapcsolatban, azonban abban megegyeznek, hogy a fellendülés először a belföldi piacokon fog bekövetkezni, majd fokozatosan fognak visszatérni a nemzetközi részvétellel megvalósuló hivatásturisztikai rendezvények.

Az Oxford – Tourism Economics tanulmány szerzői is három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel, amelynek az alapfeltevése, hogy minden március és augusztus közötti időszakban tervezett esemény törlésre kerül Európa szerte. A szeptemberi és októberi hónapokban már javulás lesz tapasztalható, akár az eredetileg tervezett események 75 százaléka meg fog valósulni, illetve novembertől kezdve minden tervezett esemény megtartásra kerül.

Az optimista előrejelzés alapján Európában a nemzetközi és hazai rendezvények látogatói száma 36 százalékkal kevesebb lesz 2020-ban az előző évhez képest, míg a pesszimista forgatókönyv szerint 77 százalékkal fog csökkenni a 2020. évi hivatásturisztikai összlátogatószám. Az optimista megközelítés a fellendülést dinamikus és V-alakú görbeként írja le, míg a pesszimista forgatókönyv szerint a regenerálódási folyamat hosszabb lesz és a görbe U-alakot fog felvenni.

Nemzetközi hivatásturisztikai trendek

Habár jelenleg még csak becslések vannak a szcenáriók kapcsán, az már látható, hogy a jelenlegi helyzet a SANCBE májusi tanulmányának mindhárom előrejelzését túlhaladta. A Global Economic Prospects júniusban publikált prognózisa szerint a világszintű recessziónak hosszú távú következményei lesznek: a termelés kibocsátásának és a munkaerőpiac teljesítményének tartós csökkenése fog bekövetkezni 2020-ban és 2021-ben.

A fejlődő gazdaságokat a koronavírus okozta sokk olyan kihívások elé állítja, amelyek minden eddiginél súlyosabb recessziót fognak okozni.

A rendezvényipar felépülésének időpontja egyre inkább kitolódik, a The Future of the Event Industry júliusban publikált tanulmánya szerint a személyes részvétellel zajló rendezvények 2021 januárjától kezdhetnek visszatérni, azonban ez függ attól, hogy a helyzet addig mennyire fog eszkalálódni.

Bár a helyreállás időszaka hosszadalmas lesz, az már most látható, hogy a koronavírus-járvány következtében népszerűvé vált virtuális és hibrid rendezvények a jövőben is velünk fognak maradni a személyes részvétellel zajló rendezvények mellett párhuzamosan.

Érdemes a korábbi évek nemzetközi hivatásturizmusra vonatkozó trendjeit mai tudásunkkal felvértezve áttekinteni, hiszen a felépülést követően ezek a trendek – friss gondolatokkal kiegészülve – aktuálisabbak lesznek, mint valaha. Az ágazat folyamatos fejlődése a résztvevőkre is egyaránt vonatkozik, akik számára a személyes jelenlétet biztosító rendezvények visszatérésével kulcsfontosságú elemek lesznek a fenntarthatóság, a wellness, a személyesség és a technológia.

Patricia Espinosa, az UN Climate Change ügyvezető titkára a következőképp hangsúlyozza a fenntarthatóság szemléletének minél szélesebb körű gyakorlati megvalósítását: „Jelenleg a koronavírus-járvány a legsürgetőbb veszély, amivel az emberiségnek szembe kell néznie, azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a klímaváltozás a legnagyobb veszély, amivel hosszútávon néz szembe az emberiség.

A gazdaságok hamarosan újra fognak indulni. Itt az esély a nemzetek számára, hogy jobbá válva álljanak helyre, a legsérülékenyebb értékek védelmét tartalmazó terveket készítsenek és a 21. századi gazdaságot úgy formálják, hogy az tiszta, zöld, egészséges, igazságos, biztonságos és ellenállóbb legyen.”

A fenntarthatóság mellett további új témák kerültek reflektorfénybe, mint az ember-természet kapcsolatának előtérbe helyezése, a társadalmi felelősségvállalás igénye és az új technológiák figyelembevétele (kiberbiztonság és virtuális valóság).

Az új igények a gazdaság minden szegmensében fokozatosan meg fognak jelenni és bár a rendezvényszervezők és vendégek elvárásai, preferenciái és viselkedése gyorsan változnak, azonban ezekre a trendekre már most érdemes felkészülni.

A rendezvényipar mindig pontos tükre az aktuális gazdasági helyzetnek és trendeknek

Az információtechnológia vívmányainak minél hatékonyabb implementálását a koronavírus-járvány egyéb szektorok mellett a rendezvényipar területén is felgyorsította.

A 2019. évi IBTM Trends Watch Report szerint már a virtuális élménygazdaság korát éljük, amely a Pine és Gilmore kutatók 1999-ben megfogalmazott élménygazdaság fogalmának kiterjesztését jelenti. A kutatók szerint a szolgáltatás-gazdaság után egy új gazdasági kínálati korszak jött el, az élménygazdaság korszaka, amely 2015-ben új analógiával bővült.

Bevezetésre került a virtuális élménygazdaság definíciója, amely a nemzetközi hivatásturizmus következő fejlődési szakaszát jelöli és hosszú távon fogja meghatározni az iparágat. Az új iparág kiemelt szerepet kap a jövőben – és bár az IBTM Trends Watch Report (2019) a koronavírus-járvány világszintű méreteket öltött kitörése előtt készült, megállapítása a virtuális élménygazdaság kapcsán rendkívül aktuális.

„A virtuális élménygazdaság sokkal többet fog jelenteni annál, mint csak új technológiák integrálása a meglévő eseményekbe, ez egy teljesen új iparág létrejöttét jelenti, amelyet a „digitalizáció” és az „élmények” határmezsgyéjén találunk” – nyilatkozta Alistair Turner, a riport szerzője. Az új gazdasági korszak hozzájárul, hogy egy-egy rendezvény alkalmával a résztvevők a magával ragadó élmények előállítása révén tartós hatásokat és emlékeket szerezzenek.

A rendezvényrésztvevők fiatalabb generációja eddig nem látott mértékben használja a technológiát a kapcsolattartásra és az együttműködésre, amely a koronavírus-járvány okán már egyre inkább a szenior korosztály jellemzője is lett.

Az IACC (International Association of Conference Centres) szervezet Meeting Room of The Future (2020) című felmérésében résztvevő rendezvényszervezők szerint az interaktivitást és az együttműködést elősegítő technológiákhoz való hozzáférés az elkövetkező öt évben még fontosabb lesz.

A kérdőíves megkérdezésben résztvevő rendezvényhelyszínek aggregált válaszai pedig azt mutatják, hogy a helyszínek kínálatában a csapatmunkát elősegítő technológiák jelenléte 43 százalékról (2017. évi adat) 63 százalékra emelkedett 2019-ben. A növekvő kereslet ellenére még mindig található 37 százalék arányban olyan helyszín, amely az online kapcsolattartást elősegítő technológiák egyetlen formáját sem kínálja ügyfeleinek.

Amint azt a tanulmány is hangsúlyozza, a koronavírus-járvány olyan örökséget ad hagyatékul, aminek révén a résztvevők a jövőben már nem fognak tartani attól, hogy távolról kapcsolódjanak be egy rendezvényre. Ezekre a trendekre érdemes az újraindulási tervekben reflektálni és a hozzájuk kapcsolódó új szolgáltatásokkal a piacra lépni.

Márciusban a pandémia kitörésekor még sokkal bizakodóbbak voltak a nemzetközi rendezvényszervezők a The Future of the Event Industry jelentése szerint.

A globális járvány elején közel a szervezők harmada vélte úgy, hogy a személyes részvétellel történő rendezvények az év harmadik negyedévében visszatérnek, míg a szervezők 75 százaléka bizonyos volt abban, hogy legkésőbb az utolsó negyedévben már ismételten „normál” módon lehet rendezvényeket tartani. Most megvizsgálva a piacot azonban teljesen más eredményeket kapunk, legjobb esetben is 2021 első negyedévétől kezdődően számíthatunk a személyes részvételt biztosító rendezvények visszatérésére.

Június óta az Európai Unió területén belül a határokat fokozatosan megnyitották a tagállamok az EU-n belüli utazók előtt, beleérte az Egyesült Királyságot és a négy EFTA nemzetet (Svájcot, Liechtensteint, Izlandot és Norvégiát).

A határon túli nyári utazások növekedésével és ezáltal az esetszámok emelkedésével elképzelhetőek az újabb szigorítások bevezetése az állampolgárok védelme érdekében.

Júliustól pedig a legtöbb európai ország a tengerentúli országok utasai előtt is megnyitotta a határait, mint például Franciaország, ahol július elsején vagy Németország, ahol egy nappal később, július másodikán történt meg a bővített nyitás. A tengerentúli piacokon az év második felében lassú nyitás várható a járványhelyzet alakulásától függően.

Példaként említve Indonézia és Dél-Korea között augusztus 17-én jött létre egy turisztikai folyosó, amelynek elsődleges célja az üzleti utazások élénkítése.

Szeptember elsején Japán és Szingapúr karanténkötelezettség nélkül megnyitja a határait az üzleti utazók előtt. Ausztrália szintén szeptember elején tervezi megnyitni a határait, első körben a nemzetközi hallgatók előtt.

Összefoglalva a fenti információkat megállapítható, hogy a helyzettől függően az év második felében a világ majdnem minden országa tervezi megnyitni a határait és a nyitások az üzleti turizmus támogatását szolgálják.

Habár a nyitási szándék az országok részéről megvan, a helyzet változásával a tervek módosulhatnak, ezért is tartja kiemelten fontosnak a Budapest Convention Bureau, hogy a hazai szolgáltatóknak folyamatos tájékoztatást nyújtson az iparág trendjeivel, előrejelzéseivel kapcsolatban.

--- Hirdetés ---

Ez is érdekelheti

Hozzászólok

E-mail címe nem kerül nyilvánosságra.