Riga: a kis nagyváros

A lettek rajonganak a kultúráért és a jó ételekért, kimondottan kreatívak és innovatívak, ráadásul szépérzékükre sem lehet panasz. Mindez fővárosukon is meglátszik.

Északias letisztultság és déli temperamentum egyaránt jellemzi Rigát, amely viszonylag kis területen is hatalmas változatosságot mutat. Riga egyébként a balti fővárosok legnépesebbje – az itt élő 700 ezer ember a teljes lett lakosság egyharmadát jelenti, akik nagyjából egy fél budapestnyi területen osztoznak. A város szellős, tág terek, hatalmas parkok és rengeteg zöld felület váltja egymást a széles sugárutak és a középkori macskaköves utcák ölelésében. Évi egymillió látogatója pedig jól mutatja, hogy itt nem a mennyiségi, sokkal inkább a minőségi turizmus megteremtése a cél. Ehhez pedig minden adott: kiváló, magas kategóriájú szállodák, nívós éttermek, barátságos emberek és a kompakt városközpont, ahol gyakorlatilag minden gyalogszerrel bejárható.

Ugyanakkor viszont Riga rendkívül összetett: a helyiek hajlamosak 58 körzetre osztani a várost, amelyek mindegyik egyedi, önálló karaktert képvisel, mégis, komplexitása ellenére is rendkívül egységes képet mutat – nem véletlenül lett városképe világörökségi helyszín.

A Daugava folyó partján elterülő kortárs épületek – mint például a Nemzeti Könyvtár vagy a DNB Nord Building – a legmodernebb építészeti megoldásokat sorakoztatják fel. A város számos pontján látható – ám a legnagyobb változatosságot a Kipsala-szigeten és a Pardugava-negyedben mutató – akár 200 éves történelemről mesélő mintegy 4000 faépület egyedülálló a kontinensen. A város szintén Európa-bajnok a szecessziós épületek tekintetében – ám ezek a magyarországi art nouveau klasszikusokhoz képest némileg letisztultabb, „északibb” stílusjegyeket hordoznak. A város szívében elterülő parkok pedig nem csupán zöld területet, hanem látnivalókat is kínálnak: a lenyűgöző villaépületekkel körülvett Mezaparks-ban például állatkert is található. Sokak számára azonban a legemlékezetesebb mégiscsak a történelmi belváros, 13. századig visszanyúló épületeivel, macskaköves sikátoraival, tágas tereivel, ikonikus épületeivel, amelyeknek minden részlete tartogat meglepetést.

Egész évben nyüzsgés

A kultúrára vágyók sem távoznak csalódottan, hiszen a felmérések szerint a lettek az uniós átlag feletti érdeklődést mutatják a kulturális programok, a könyvek, a múzeumok, a történelmi emlékhelyek, a koncertek, a könyvtárak és a színházak iránt, tévézni viszont kevésbé szeretnek. Így talán nem is meglepő, hogy ebben a mindössze kétmilliós országban 29 színház, 178 múzeum, 461 kórus, 866 néptánccsoport, 71 fúvószenekar, 248 folklórcsoport, 1757 könyvtár és 579 kulturális szervezet működik.

Rigában a Nemzeti Ballettnek is otthont adó Operaház impozáns épülete már saját világsztárjait is kinevelte, legnevesebb előadói sorra járják a világ jelentős színpadait. A kortárs művészek által alapított Totaldobze központ pedig saját helyszínén és a város, sőt az ország számos pontján – de akár a határon túl is – szervez koncerteket, előadásokat, tárlatokat. A lettek viszont nagyon büszkék népdalhagyományaikra is, és bár a legnevesebb, alkalmanként 30-40 ezer látogatót vonzó seregszemlére, a nemzeti dal és tánc ünnepére csak ötévente (legközelebb 2018-ban) kerül sor, Riga koncerthelyszínei addig is számos műfajnak adnak otthont.

Ám aki az estéit az utcákat járva töltené, számos bár, klub és söröző közül válogathat, amelyek a helyi és a nemzetközi italkultúrát egyaránt kínálják a hozzájuk betérőknek.

 

Kreatív csomópont

A Hanza-szövetség tagjaként Riga már évszázadok óta fontos szerepet tölt be Észak-Európa kereskedelmi és gazdasági életében, szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően pedig ma egyaránt fontos kapcsolat a volt szovjet államok és Skandinávia felé. Üzleti turizmusát pedig számos létesítmény és helyszín szolgálja ki, a nívós szállodák rendezvénytermeitől kezdve az 1200 fős Riga Congress Centeren át az ultramodern Nemzeti Könyvtárig terjed a kínálat. Ám aki rendhagyó helyszínre vágyik, a város konferenciaturizmusáért felelős Meet Riga például az airBaltic tréningközpontját, az Aldarls Sörmúzeumot, a Zeneakadémiát, a Motormúzeumot, golfklubot és művészeti központokat is ajánl.

És a rigaiak nyitottak az innovációkra, az újdonságokra, ezért a start-upok is sikerrel tudnak itt fejlődni. Riga egyébként a „szülőhazája” a szocializmus egyik kedvenc, róla elnevezett mopedjének, de itt találták fel a Minox miniatűr fényképezőgépet, a lett tudósok és feltalálok pedig az „okos textilek”, a rákkutatás területén is jeleskednek, de komoly sikereket értek el a nemváltó műtétek kidolgozásában is.

 

Északi ízek

Akinek volt alkalma személyesen megtapasztalni a rigai vendéglátást, jogosan teheti fel a kérdést, vajon a város miért nem került még fel az európai gasztroturisták térképére, és hogy-hogy nem kapott még komolyabb ajánlást a Michelin-guide-tól és hasonló kalauzoktól? Riga mindenesetre a Baltikum kulináris fővárosa címet már kiérdemelte, és távolról sem alaptalanul – mi több, kulináris téren komoly konkurenciája lehet Koppenhágának, Stockholmnak, versenyelőnye pedig kiváló ár-érték arányában rejlik.

A 21. századi lett konyha ugyanis kiválóan ötvözi az ország tradícióit, a tengerek és az erdők egyedi kínálatát, miközben kifinomultsága, az alapvető ízekre való koncentrációja és a letisztult tálalás viszont az időközben világhíressé vált északi (skandináv) konyhát idézi. És ha a letteket nemzeti ételükről kérdezzük, jellemzően azt a választ kapjuk, hogy az bizony szezontól függ. Ősszel a birs, a vadak és az erdei gombák kerülnek fókuszba, télen a híres rozskenyér, a gyökérzöldségek és az erdei bogyós gyümölcsök szezonja következik, tavasszal a sóska, a nyírfa- és a juharfaszirup, valamint a rebarbara, nyáron pedig a harcsa, a szederfélék és a meggy köré épülnek a fogások. Ám az biztos, hogy minden évszakban kötelező megkóstolni rozskenyerüket, tengeri és édesvízi halaikat, a vadspecialitásokat és a gombákat, amelyek gyűjtése és felismerése már afféle nemzeti hobbivá vált.

Ami pedig az italokat illeti: bár az ország borkészítésre klímájából adódóan nem igazán alkalmas, sörökből hatalmas és kiváló a választék – nagy és kisüzemi verziókból egyaránt. Ám aki itt jár, ne hagyja ki a lettek nemzeti itala, a Black Balsam megkóstolását, amely a mi Unikumunkhoz hasonló keserűlikőr, önmagában és koktélok alapanyagként egyaránt fogyasztható.

 

Téli szórakozás

Ám tévedés lenne azt gondolni, hogy Riga csak a tavasztól őszig terjedő időszakban kínál látni- és tennivalót. A rövid nappalokkal és hosszú éjszakákkal nehezített téli szezon sem feltétlenül a bezárkózás ideje, decemberben például a város számos pontján nyíló karácsonyi vásárokban lehet egyedi ajándékokból válogatni a forraltboros hangulatban. És ünnepi dekorációkra is kaphatunk itt ötleteket, hiszen Rigában díszítettek először karácsonyfát, és azt a szokást a lettek nagyon is komolyan veszik….

 

Tippek a város felfedezésére:

1.Az ismerkedést érdemes a Szent Péter templom tornyából kezdeni: itt lift visz fel a kilátóba, ahonnan körpanorámában csodálhatjuk meg a folyó által kettéválasztott lett főváros látványosságait.

2.Béreljünk kerékpárt! A város számos pontján működnek bicikli-kölcsönzők, amelyek akár vezetett túrák, akár önálló utak keretében segítenek felfedezni a várost. Néhány óra alatt betekintést nyerhetünk Riga számos arcába, akár a szecessziós negyeden, akár a parkokon, a folyóparton vagy Kipsala varázslatos faházai között kerekezzünk. Mi több, a város határán épp kívül eső hatalmas skanzenbe (a lett szabadtéri néprajzi múzeumba) is a legegyszerűbb így érkezni, majd több órát tölteni az elmúlt évszázadok népi építészetét bemutató 118 ház között.

És ráadásul Riga kimondottan szereti a kerékpárosokat: számos dedikált útvonal és táblák segítik az egyes helyszínek közötti közlekedést, de ahol épp nincs kerékpársáv, a helyi autósok és gyalogosok egyaránt roppant megértőek a járdán vagy a forgalommal véletlenül szembemenő bringásokkal szemben. Mi több, itt a járdán biciklizni egyáltalán nem tilos, sőt, a tömegközlekedési eszközökre is felvihetjük kétkerekűnket.

3. Központi piac: A 20. század elején a németek által zeppelintárolónak épített öt ikonus hangár ma a kofáktól zajos: a város élelmiszer-logisztikai központja hatalmas területen szolgálja ki a háziasszonyokat és a profi séfeket egyaránt. A folyóparton álló négyes blokkban külön-külön csarnokban kaptak helyet a halak, a tejtermékek és a fűszerek, a zöldségek, a virágok, az ötödik, különálló helyszínen pedig a húsok.

4. Aldaris sörmúzeum: a városközponttól távol, az egykori ipari negyedben álló ikonikus sörgyárban nem csupán a méltán híres lett sörök készülnek, a hatalmas komplexum szórakoztató-kulturális központként is megállja helyét. A sörkedvelők itt betekintést nyerhetnek az ital főzéséhez nélkülözhetetlen alapanyagok – úgymint víz, komló, maláta, élesztő – , valamint az ízesítésre használt egyéb fűszerek kulisszatitkaiba, megtekinthetik a gyártás folyamatát, és persze kóstolót is kaphatnak, magasan képzett sör-sommelier vezetésével. A helyszín egyébként számos kulturális és üzleti eseménynek is otthont ad, nyáron például a Fehér Éjszakán 15 ezren buliztak az udvarán szervezett koncerteken.

5. Balti-tenger: A rigai Központi Állomásról alig félórányi vonatúttal érhető el Jurmala és környéke, a lettek (és a szomszédos országbeli turisták) kedvenc nyaralóhelye. A látványos épületekkel szegélyezett hosszan elnyúló, homokos tengerpart legkönnyebben a Majori állomásról érhető el, ahonnan pár perces sétával már a hűvösségében is fenséges látványt nyújtó Balti-tenger partján találjuk magunkat. Itt kiadós sétára vagy hosszabb kerékpártúrára egyaránt lehetősége kínálkozik – és attól se riadjunk vissza, hogy a tenger szélén, a homokban tekerjünk néhány kilométert.

Cikkünk a Business Traveller Hungary 2016. őszi számában jelent meg. Előfizetés: http://turizmus.com/elofizetes

Forrás: Business Traveller Hungary