Formák és színek bűvöletében – Barcelona

Sokféle ízlést és étvágyat képes kielégíteni a napsütéses katalán főváros. Európa negyedik, s a világ tizenkettedik leglátogatottabb városára a tengerpart és a városi barangolások szerelmesei egyaránt kíváncsiak. Szívesen érkezik ide a focirajongó, de a műemlékeket előnyben részesítő turista is. Aki pedig építésznek készül, s fejébe vette, hogy nem köti magát a szigorú mértani formákhoz, elsőként Gaudí városába menjen tanulmányútra.

Sokféle ízlést és étvágyat képes kielégíteni a napsütéses katalán főváros. Európa negyedik, s a világ tizenkettedik leglátogatottabb városára a tengerpart és a városi barangolások szerelmesei egyaránt kíváncsiak. Szívesen érkezik ide a focirajongó, de a műemlékeket előnyben részesítő turista is. Aki pedig építésznek készül, s fejébe vette, hogy nem köti magát a szigorú mértani formákhoz, elsőként Gaudí városába menjen tanulmányútra.

Mosolygós város

Szerencséseknek mondhatják magukat a barcelonaiak. A világ egyik legeredményesebb focicsapatával büszkélkedhetnek, városukban több világörökség található egy négyzetkilométeren, mint egyes országokban száz kilométeres távolságban, valamint egy sikeres nyári olimpiát is maguk mögött tudhatnak, ami sokat lendített a város gazdasági életén és infrastruktúráján.

Érkezéskor mintha mindig is ismertük volna, rögtön megragad minket a város otthonossággal egybekötött vendégszeretete, színei, ízei, illata fogva tartja összes érzékünket. Távozáskor pedig felidéződnek bennünk a fájdalmas szerelmi búcsúzások pillanatai.
Barcelona nem hagyja cserben a turistát, és ez a legfontosabb szempont az utazó szemében. Mindent megad nekünk, amit előzőleg megígért: természeti és történelmi kincsek gazdag tárházát, évszázadok lenyomatait, hatalmas kultúrát, amit pár napos látogatással nem is vagyunk képesek teljességében magunkba szívni.

A város már az ókorban létezett, kiváló stratégiai fekvését és szépségét névadója –
s a monda szerint alapítója -, Hamilcar Barcas karthágói hadvezér, Hannibál apja is felfedezte, amikor az Ibériai-félszigetet indult meghódítani. Az azóta eltelt több mint kétezer év Barcelonát az egyik legélhetőbb világvárossá formálta.

Gótika és modern örökségek

A város építészeti mesterművek valóságos tárháza, ahol egyenrangú társként tekintenek egymásra az óváros ódon épületei – köztük a 13. századi pompás katedrális, Spanyolország egyik legjelentősebb temploma -, a múlt századi modern törekvések képviselői és a legújabb építészeti stílus, amelyet a francia Jean Nouvel munkája, az Agbar Torony képvisel, s amely máris a város egyik új jelképe. A 142 méter magas épület tervezőjét egyszerre ihlette Gaudí építészete és a közeli varázslatos Montserrat hegyek sziklaképződményei.

Az óváros sikátorszerű utcái, apró terei ugyanezt az összhangot alkotják a város „ütőerével”, a mindig pezsgő La Ramblával, amely hosszan nyújtózkodik a hatalmas Katalán tér (Placa de Catalunya) és a kikötőben, 60 méter magasságban emelkedő Kolumbusz-szobor között, miközben turisták ezrei vásárolnak, nézelődnek, fotóznak, sétálnak rajta.

Attrakciók vonzásában

Igazi romantikus kirándulást tehet az, aki a kikötőből libegővel megy fel a tengerparton emelkedő Zsidó-hegyre, a hajdani zsidó közösségnek helyet adó Montjuїcra. Fentről páratlan kilátás nyílik mind a városra, mind pedig a Földközi-tengerre, s a többemeletes szállodahajóknak otthont adó kikötőre. A libegő egészen a Montjuїc várig visz, ami a 17. század óta uralja a hegytetőt, de a Franco-diktatúra alatt börtönként funkcionált. A hegy mindamellett, hogy az 1992-es olimpiai játékok egyik helyszíne volt, Barcelona legzöldebb része, ahol az egykor olimpiai falu megtekintése csak egy a sok programlehetőség közül. Gondozott parkok hívogatnak pihenésre, és több fontos múzeum is otthonra lelt ezen a vidéken, köztük egy fehér mediterrán villa, amely a világ egyik legnagyobb Miró-gyűjteményével hívja fel magára a figyelmet. A hegy lábánál, a Katalán Nemzeti Múzeum előtti kis tér híres Mágikus szökőkútja (Font Magica de Montjuїc) a Barcelonába érkező turisták egyik legkedveltebb zarándokhelye, ahol a kút a késő esti órákban látványos, zenés fényjátékokkal, hamisítatlan fesztiválhangulattal szórakoztatja a nézőket.

Gaudí hagyatéka

Barcelona talán abban a legkülönlegesebb, hogy valószínűleg sehol máshol nem forrt így össze város és művész munkássága, mint ezen a helyen, ahol Antoni Gaudí eredeti, formabontó épületei, parkjai, különleges lámpaoszlopai a múlt század elején megszülettek.
Az épületek – a korukban nagy vitát kavart Casa Milá, más néven Kőbánya (La Pedrera), a Csontok háza néven ismert Casa Batlló, a Güell-palota és a Casa Vicens – provokálták és kizökkentették az akkori polgári városrészek visszafogott harmóniá­ját, de a kortárs kritika biztatása, a megbízók toleranciája és a város nyitottsága nem szabott gátat az építészzseni további tervei¬nek. A 17 hektáros Güell-park tervezésével Gaudí minden idők legbohémebb parkját hozta létre Barcelona Grácia negyedében. A magasított utak, barlangszerű sétányok, árnyékos oszlopcsarnok, amely fölött színpompás tört kerámiából készült mozaikkal díszített terasz-padsorok kanyarognak, csodaország-hangulatba repítik a látogatót, s ezt a meseszerű játékosságot hangsúlyozza a bejárati pavilon formabontó épülete is.

Szív és jelkép

Barcelona méltán leghíresebb épülete, az organikus építészet remeke s a város fő jelképe szintén Gaudí nevéhez fűződik. Az épület nem csak a város szívében található, de maga a város szíve: a Sagrada Família bazilika. Talán az egyetlen olyan épület a világon, amely bár csak 60%-ig készült el, mégis évi 3 millió turistát vonz. Reggeltől estig kígyózó sorok várják türelmesen, hogy bejussanak az egy évszázada épülő templomba, amelyet Gaudí élete fő művének tekintett, és amelynek még az ő életében elkészült egyik homlokzata, a Születés Kapuja 2005-ben a világörökség részévé vált. A következő évtől Gaudí aprólékos tervei szerint továbbépülő, félkészen is lenyűgöző szentély lett Spanyolország leglátogatottabb attrakciója, maga mögé utasítva még a madridi Pradót és a granadai Alhambrát is. A templom építését várhatóan 2025-re fejezik be, addig a jelenlegi két homlokzat mellé a harmadik, főhomlokzat is elkészül (a Feltámadás Kapuja), s a világ legnagyobb bazilikájának már most égbe nyúló nyolc tornyát további tíz egészíti még ki.

Kórház és zenepalota

Méltánytalan lenne említés nélkül hagyni két másik világörökséget, Barcelona másik jelentős építészének „ékszerdobozait”, melyek a katalán szecesszió legkiemelkedőbb alkotásai: a Lluís Doménech i Montaner által tervezett Katalán Zenepalotáról és a Sanata Creu i Sant Pau kórházról van szó. Az óváros szélének szürke kőtengeréből emelkedik ki a pazar homlokzatú palota, amelynek koncerttermére sárga, narancsszínű és kék fényt szórnak a tarka üvegablakok, katartikus hangulatba hozva a hallgatóságot. A világ legszebb kórháza pedig inkább hasonlít mesebeli elvarázsolt kastélyra, mint komor hangulatú betegszállásra. Betegei, ha a mennyezetre néznek, minden bizonnyal rózsaszínben látják a világot, köszönhetően a dús fantáziával és kreativitással megáldott építész munkájának.

Vajk Brigitta

(Munkatársunk útját a Malév és a Katalán, valamint a Barcelonai Turisztikai Hivatal támogatta)