Így kell igazolni az üzleti beutazási célt a mentességhez

Forrás: turizmus.com

A magyar gazdaság zavartalan működése érdekében szeptember 5-től a kormány korlátozás nélkül lehetővé tette az üzleti célú beutazást külföldről. A beutazási mentesség részletes feltételeit taglaló állásfoglalást tett közzé az MTÜ.

Szeptember 4-én jelent meg az a módosító rendelkezés, amely a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései közé többek között az utazási, gazdasági célú beutazások tekintetében speciális szabályokat illesztett – olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján.

Ennek alapján 2020. szeptember 5. napjától mindazok, akik üzleti, gazdasági célból kívánnak Magyarország területére utazni, a rendelet 10/A. §-a, valamint 10/B. §-a szerinti szabályokkal számolhatnak. A szabályozás külön szól a Magyarországra visszatérni kívánó magyar állampolgárokról, valamint a beutazni kívánó külföldi állampolgárokról, és mindkét alanyi kör számára lehetővé teszi a korlátozás nélküli belépést Magyarországra, amennyiben az érintett az utazás üzleti, gazdasági célját a belépéskor igazolja.

Igazolásra van szükség a mentességhez

A rendelkezések alapján mind a magyar, mind a külföldi állampolgároknak lehetőségük van a korlátozás nélküli belépésre, ugyanakkor a szabályozás mindezt az üzleti, gazdasági cél hitelt érdemlő igazolásához köti. Emellett a szabályozás rögzíti azt is, hogy amennyiben az indok igazolásának hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, úgy az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz a belépési korlátozások alóli mentesülés ez esetben nem érvényesülhet.

Mivel a mentesség nem automatikus, hanem meghatározott feltételek teljesüléséhez kötött, fontos, hogy az utazók figyelmet fordítsanak e feltételek maradéktalan teljesítésére.

Fotó: 123rf.com

Mi minősülhet üzleti, gazdasági célnak?

Az üzleti, gazdasági célú utazás tekintetében felmerülhet a kérdés, hogy mi minősül ténylegesen üzleti, gazdasági célnak.

E tekintetben a rendelet nem tartalmaz szabályokat, ugyanakkor e fogalmakról más jogszabályok rendelkeznek.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti célú utazásnak minősül „a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást…”

Ugyancsak az szja-törvényben olvashatjuk a gazdasági tevékenység meghatározását is, amely szerint gazdasági tevékenységnek a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

A gazdasági tevékenységről nemcsak az szja-törvény, hanem az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) is szól, amelynek 6. § (1) bekezdése az szja-törvénnyel megegyezően határozza meg, hogy mi tekinthető gazdasági tevékenységnek. Az áfa-törvény 6. § (2) bekezdése szerint pedig gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabad foglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

A fenti fogalommeghatározásokat alapul véve az utazás üzleti vagy gazdasági jellegének értékelésekor célszerű aszerint mérlegelni, hogy az utazás a gazdasági vállalkozás vagy egyéb jogalany vállalkozási tevékenységéhez, haszon- vagy jövedelemszerzése érdekében történik-e, illetve azzal összefüggésben áll-e.

Célszerű a hivatalosan közzétett igazolásmintát használni

Az utazás üzleti, gazdasági jellege esetén az igazolás kiállításának részleteire a rendelet nem tartalmaz részletszabályokat, azonban a munkavégzés, és egyéb üzleti, gazdasági célú utazás (például tárgyalás, kiállításon való részvétel, nyersanyag beszerzése stb.) érdekében utazóknak érdemes az indulást megelőzően munkáltatóiktól, valamint attól a gazdasági társaságtól, jogalanytól, amelynek érdekében az utazás történik teljes bizonyító erejű (cégszerűen aláírt) magánokirati formájú igazolást kérni. Annak érdekében, hogy a dokumentum alkalmas legyen arra, hogy az utazás üzleti, illetve gazdasági célját igazolja, meg kell jelölni a beutazás konkrét indokát (célját) is.

Az üzleti, gazdasági célú utazás esetében minden utazónak és gazdasági társaságnak, valamint egyéb jogalanynak célszerű gondosan ügyelnie arra, hogy a fenti jogszabályi rendelkezések alapján az utazás jellegét tekintve valóban üzleti, gazdasági célúnak minősül-e, és ha igen, kiemelt figyelmet kell fordítani a rendelet által megkövetelt igazolásra is. Ennek megkönnyítése érdekében az igazolás kiállítása céljából az érintettek letölthetik az itt elérhető hivatalos dokumentumsablont.

Az átutazókra vonatkozó szabályozásról itt olvashatnak részlesen.

Ez is érdekelheti

Hozzászólok

E-mail címe nem kerül nyilvánosságra.