Így kell igazolni az üzleti beutazási célt a mentességhez

Forrás: turizmus.com

A magyar gazdaság zavartalan működése érdekében szeptember 5-től a kormány korlátozás nélkül lehetővé tette az üzleti célú beutazást külföldről. A beutazási mentesség részletes feltételeit taglaló állásfoglalást tett közzé az MTÜ.

Szeptember 4-én jelent meg az a módosító rendelkezés, amely a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései közé többek között az utazási, gazdasági célú beutazások tekintetében speciális szabályokat illesztett – olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján.

Ennek alapján 2020. szeptember 5. napjától mindazok, akik üzleti, gazdasági célból kívánnak Magyarország területére utazni, a rendelet 10/A. §-a, valamint 10/B. §-a szerinti szabályokkal számolhatnak. A szabályozás külön szól a Magyarországra visszatérni kívánó magyar állampolgárokról, valamint a beutazni kívánó külföldi állampolgárokról, és mindkét alanyi kör számára lehetővé teszi a korlátozás nélküli belépést Magyarországra, amennyiben az érintett az utazás üzleti, gazdasági célját a belépéskor igazolja.

Igazolásra van szükség a mentességhez

A rendelkezések alapján mind a magyar, mind a külföldi állampolgároknak lehetőségük van a korlátozás nélküli belépésre, ugyanakkor a szabályozás mindezt az üzleti, gazdasági cél hitelt érdemlő igazolásához köti. Emellett a szabályozás rögzíti azt is, hogy amennyiben az indok igazolásának hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, úgy az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz a belépési korlátozások alóli mentesülés ez esetben nem érvényesülhet.

Mivel a mentesség nem automatikus, hanem meghatározott feltételek teljesüléséhez kötött, fontos, hogy az utazók figyelmet fordítsanak e feltételek maradéktalan teljesítésére.

Fotó: 123rf.com

Mi minősülhet üzleti, gazdasági célnak?

Az üzleti, gazdasági célú utazás tekintetében felmerülhet a kérdés, hogy mi minősül ténylegesen üzleti, gazdasági célnak.

E tekintetben a rendelet nem tartalmaz szabályokat, ugyanakkor e fogalmakról más jogszabályok rendelkeznek.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti célú utazásnak minősül „a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást…”

Ugyancsak az szja-törvényben olvashatjuk a gazdasági tevékenység meghatározását is, amely szerint gazdasági tevékenységnek a tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása minősül, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

A gazdasági tevékenységről nemcsak az szja-törvény, hanem az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) is szól, amelynek 6. § (1) bekezdése az szja-törvénnyel megegyezően határozza meg, hogy mi tekinthető gazdasági tevékenységnek. Az áfa-törvény 6. § (2) bekezdése szerint pedig gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabad foglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

A fenti fogalommeghatározásokat alapul véve az utazás üzleti vagy gazdasági jellegének értékelésekor célszerű aszerint mérlegelni, hogy az utazás a gazdasági vállalkozás vagy egyéb jogalany vállalkozási tevékenységéhez, haszon- vagy jövedelemszerzése érdekében történik-e, illetve azzal összefüggésben áll-e.

Célszerű a hivatalosan közzétett igazolásmintát használni

Az utazás üzleti, gazdasági jellege esetén az igazolás kiállításának részleteire a rendelet nem tartalmaz részletszabályokat, azonban a munkavégzés, és egyéb üzleti, gazdasági célú utazás (például tárgyalás, kiállításon való részvétel, nyersanyag beszerzése stb.) érdekében utazóknak érdemes az indulást megelőzően munkáltatóiktól, valamint attól a gazdasági társaságtól, jogalanytól, amelynek érdekében az utazás történik teljes bizonyító erejű (cégszerűen aláírt) magánokirati formájú igazolást kérni. Annak érdekében, hogy a dokumentum alkalmas legyen arra, hogy az utazás üzleti, illetve gazdasági célját igazolja, meg kell jelölni a beutazás konkrét indokát (célját) is.

Az üzleti, gazdasági célú utazás esetében minden utazónak és gazdasági társaságnak, valamint egyéb jogalanynak célszerű gondosan ügyelnie arra, hogy a fenti jogszabályi rendelkezések alapján az utazás jellegét tekintve valóban üzleti, gazdasági célúnak minősül-e, és ha igen, kiemelt figyelmet kell fordítani a rendelet által megkövetelt igazolásra is. Ennek megkönnyítése érdekében az igazolás kiállítása céljából az érintettek letölthetik az itt elérhető hivatalos dokumentumsablont.

Az átutazókra vonatkozó szabályozásról itt olvashatnak részlesen.

Hozzászólok

E-mail címe nem kerül nyilvánosságra.