Van új a felhők alatt

Nincs egyszerű helyzetben az, aki a légi közlekedésben újat akar mutatni, hiszen az alacsony jegyár mellett legfeljebb a választható extrák számával és minőségével lehet megpróbálni a riválisok fölé kerekedni.

Az európai légi közlekedés két meghatározó szereplője most mégis arra készül, hogy megmutassa: lehet ezt másképp is.

Elsőként a Lufthansa-csoport jelentette be még tavaly decemberben jól bejáratott low-cost légitársasága, a Germanwings megújítását. A nagy átalakítás következtében gyakorlatilag csak a név marad érintetlenül, a koncepció azonban gyökeresen megváltozik az idei év júliusától kezdődően. Talán mindközül a leglátványosabb változás a Germanwings-flotta jelentős bővülése, a jelenleg működtetett 33 géphez ugyanis a Lufthansa állományának további 30 repülője (A319 és A320 modellek) csatlakozik, emellett pedig az Eurowings 23 gépe is a régi-új légitársaság sorait fogja erősíteni, vagyis az újratervezett embléma csaknem háromszor annyi vezérsíkot díszít majd, mint elődje tette. Komoly kapacitásbővítés ez egy egyszerű újrabrandeléshez, és természetesen ennél jóval többről van szó, hiszen a nyártól kezdve a Germanwings fogja repülni a Lufthansa európai útvonalait, két fontos hubja, München és Frankfurt kivételével.

A Lufthansa az üzleti utazás legújabb trendjeit felismerve dolgozta ki az új koncepciót, melynek lényege, hogy a klasszikus businessosztály, és a hagyományos fapadosok közt képezzen átmenetet, így nyújtva költséghatékony alternatívát azoknak is, akik számára a lecsökkent utazási büdzsé következtében előbbi már nem jöhet szóba, utóbbi jellemző problémáit azonban már nem szívesen vállalják fel. A megoldás a skálázhatóságban, a szolgáltatások moduláris felépítésében rejlik. Természetesen továbbra is bárki számára elérhető marad az egyszerű, kizárólag az alapszolgáltatást kínáló, legkedvezményesebb árú konstrukció, emellett azonban további kettő, arányosan drágább, de többet is nyújtó modul közül lehet választani.

Elmosódó határok

Bizonyos szempontból nézve nem változik a fedélzeti kínálat, hiszen ahogy eddig is, továbbra is kizárólag turistaosztály kategória lesz elérhető a Germanwings gépein. Azonban az új díjszabásrendszer, valamint a bevezetésre kerülő szolgáltatások révén az utas minden eddiginél nagyobb szabadságot kap abban, hogyan szabja saját igényeire az economyt. A legolcsóbb, legkézenfekvőbb megoldásokat keresők számára a Basic tarifa lesz a favorit, mely lényegében azt kínálja, amit a fapados légitársasá­gok­tól már megszokhattunk, és tulajdonképpen annál semmivel sem többet. Az igazi érdekességek a következő két tarifacsomagnál kezdődnek, az ezt igény bevevő utasok ugyanis a kisebb utasszállítóknál megszokott gyakorlatnak megfelelően a gép első részében, kényelmesebben kialakított üléssorok valamelyikében foglalhatnak helyet. Itt lényegesen nagyobb, 81,2 centiméteres sortávolságú ülések várják őket, a Smart jegyet váltók ingyenes snacket és alkoholmentes italt, és az átlagosnál nagyobb, 23 kilogrammos megengedett csomagsúlyt kapnak, míg a Best változat mindemellett egyéb kényelmi szolgáltatásokkal is igyekszik az utasok kedvére tenni. Garantálja például, hogy a mellettünk lévő középső ülés üres marad, így egy esetleges kellemetlen utastárs miatti bosszúságoktól jó eséllyel megkímélhetjük magunkat. Az extra kényelem azonban nem a gépen kezdődik, gyorsított biztonsági ellenőrzés, a Lufthansa váróiba való ingyenes belépés, elsőbbségi bejelentkezés képezik még a csomag részét. Kiegészülve a kétszeres megengedett csomaglimittel, jóváírt hűségpontokkal , flexibilitással, valamint a fedélzeti ételválasztékkal, a konstrukció egyértelműen az üzleti utasokat szemelte ki elsődleges célközönségeként.

Korántsem új keletű törekvésről van szó a Germanwings esetében. Szinte a kezdetektől fogva kilógott kissé a fapados mezőnyből azon szolgáltatásai révén, melyeket a riválisok sosem vállaltak be szívesen, azonban az üzleti célból repülőre szállóknak alapvetően fontos lett volna. A fapados légitársaságok legnagyobb hátulütői nem is feltétlenül a tényleges utazás kényelméhez kapcsolódnak, hanem a hagyományos légitársaságok által kínált garanciák hiányához. Ahogy mondani szokás, a fapados kiváló alternatívát jelent mindaddig, amíg semmi probléma nem történik, azonban egy elvesztett csomag, egy lekésett csatlakozás, egy utolsó pillanatban szükséges átfoglalás esetén azonnal megmutatkoznak az alacsonyabb árszínvonal árnyoldalai. Ez a tény kimeríthetetlen forrásként szolgált a hagyományos légitársaságok mellett szóló érvekhez, egészen mostanáig. Csak a legkézenfekvőbb példát említve, a Germanwings például csatlakozási garanciát kínál, azaz az esetleges fennakadások esetén is garantálja utasai mielőbbi továbbutaztatását. Az új üzleti utazóknak szánt Best tarifát ráadásul rugalmas átfoglalás és jegylemondás egészíti ki, továbbá az ügyfélszolgálati rendszer is komoly fejlesztések elé néz, szintén a minél kézenfekvőbb használhatóság, rugalmasság jegyében.

Valóban több?

Fenntartva, hogy a német légitársaság kínálatában számos fapadostól szokatlan elem jelenik meg, mindezidáig ez mégsem tűnik olyan forradalmi változásnak, mint ahogy azt a Lufthansa beállítaná. Adott három árkategória, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásszintek, mi ebben az új? A válasz valójában a Basic és a Smart tarifa részleteiben rejlik, ezekhez ugyanis számos, nem egymásra épülő kiegészítést vásárolhatunk. Vagyis a legalacsonyabb árakkal valójában csak az alapszolgáltatásokat fizetjük ki, azonban ha ténylegesen minden felesleges tényezőt kihúzva, csak a személyes igényeinkre szabott  utazásra vágyunk, akkor arra is minden további nélkül lehetőségünk van. Egy ilyen moduláris rendszer pedig már valóban újdonságnak tekinthető, és nem csak a fapadosok világában bizonyul egyelőre egyedülállónak.

Sokáig azonban nem marad így, az Air-France–KLM ugyanis felvette a kesztyűt. A légitársaság három regionális légitársaságát egyesítve ugyanis vadonatúj fuvarozó létrehozását kezdte meg, így a Brit Air, a Regional és az Airlinair március utolsó napjától immár egységes brand alatt, HOP! néven folytatja működését. Az egyesített flotta összesen 98 gépet számlál majd, és mintegy 136 város lesz elérhető a hálózatában, azaz megjelenése pillanatában az egyik vezető európai légitársaságnak számít majd. A régi-új fuvarozó a német riválishoz hasonlóan szintén a rugalmasságot, az utazók igényeihez való mélyebb alkalmazkodást tűzte zászlajára. A kínálatban elérhető jegyárak ugyancsak három kategóriában lesznek megvásárolhatók, amelyek mindegyike garantálja a csatlakozást és jóváír törzsutas-pontokat.  A Basic itt is az alapvető igények kielégítésére szolgál, kiegészítő opciók vásárlása nélkül pusztán a kézipoggyászt és az utazás költségét, valamint a fedélzeti ellátást tartalmazza. A Basic Plus esetében már további kényelmi szolgáltatások is elérhetővé válnak, míg a Maxi Flex utasok a teljes skáláról mazsolázva állíthatják össze a számukra leginkább megfelelő konstrukciót. Az üzleti utazók és utaztatók szemében a fentieken túl a BlueBiz programban való részvétel szolgálhat kecsegtető opcióként, az ennek keretében elérhető kedvezmények ugyanis komoly mértékben hozzájárulhatnak az utazási büdzsé hatékonyabb kihasználásához.

Nyilvánvalóan sok múlik azon, hogy fog mindez a gyakorlatban működni, ugyanakkor a két légitársaság példája egyértelműen olyan trendet rajzol ki, mely révén alapvető változások elé néz az Európán belüli légi közlekedés. A Germanwings és a HOP!  szolgáltatásaik szegmentálódása következtében nem csupán az eddigi kínálat rugalmasságát fokozhatják, de egyre határozottabban átmerészkedhetnek a hagyományos légitársaságok felségterületére. Utóbbiak részéről a válasz egyelőre még várat magára, de érdemes nyitva tartani a szemünket, hiszen bármivel is rukkolnak elő, annak valószínűleg szintén mi, az utasok leszünk a haszonélvezői.

***

Lapzártánkkor érkezett a hír, miszerint a KLM európai járataira április 22. után foglalt repülőjegyei már nem tartalmaznak ingyenesen feladható poggyászkeretet, kivételt képeznek azonban a corporate szerződéssel rendelkezők, a businessosztályon és a flexibilis jeggyel utazók, valamint a Blue Biz és a Flying Blue törzsutasok, illetve néhány országba (Grúzia, Olaszország, Oroszország, Törökország és Ukrajna) irányuló járatok utasai. A fuvarozó indoklása szerint az intézkedés célja, hogy az árak továbbra is vonzóak maradjanak, és az utasok csak azért a szolgáltatásért fizessenek, amit valóban igénybe vesznek, ezzel párhuzamosan azonban a jegyárak is csökkennek, egyelőre 11 célállomásra, ám a későbbiekben további városokba is.

A feladott csomag díja egy útra 15 euró (előzetes foglalás esetén), a reptéren be­csekkolt bőröndökért viszont ennek dupláját kell fizetni.

A British Airways is csatlakozott a kézipoggyászt népszerűsítő légitársaságok táborához: egyelőre  Gatwickről induló öt járatán (Amszterdam, Dubrovnik, Jersey, Tunisz és Torino) hirdetett „kedvezményes árat” a feladott csomag nélkül utazóknak, ami 15 fonttal olcsóbb tarifát jelent, egy irányba. Ugyanakkor aki foglalása után dönti el, hogy mégis inkább feladná csomagját, 20 fontos felárral teheti meg.  A British Airways tervei között szerepel a szolgáltatás kiterjesztése az összes Gatwickről induló járatára, sőt talán másokra is…

(A cikk a Business Traveller Hungary 2013/1-es számában jelent meg.)

Forrás: