Közösségi autózás – spontán és tervezhető megoldások
A túlzsúfolt nyugat-európai nagyvárosokban évtizedek óta kérdés, hogyan lehet korlátozni a közlekedő és parkoló autók számát a belvárosban. A „car sharing” vagy közautó rendszer – amely a közösségi gazdaság megoldásainak egyik jó példája – erre a problémára igyekszik választ adni.
Már évtizedekkel ezelőtt megjelentek azok az elképzelések, amelyek a gépjárművek közös használatának lehetőségét próbálták kiaknázni. Svájcban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Svédországban már a 80-as évek előtt születtek kezdeményezések, de a közösségi autózás a digitalizáció, az online technológiák megjelenésével kapott igazán nagy lendületet.
A car sharing rendszernek két típusát különböztethetjük meg. Az egyik az ún. „station based” (állomásközpontú) működés, amely esetében az autókat meghatározott állomáshelyeken lehet felvenni és leadni, a másik az ún. „free floating” rendszer, amelynek lényege, hogy az ügyfél – egy meghatározott zónán belül – a rendelkezésre álló autók közül a számára legközelebbit választhatja ki, és használat után a zónán belül bárhol leteheti.
Dinamikus növekedés
Németország az egyik vezető „car sharing nagyhatalom”, több száz településen elérhető a 150 szolgáltató által kínált autómegosztás, többségében állomásközpontú rendszerben. 2017-ben 1,7 millió regisztrált felhasználót tartottak számon országszerte a www.carsharing-news.de által közölt adatok szerint. Németországban is a világ legnagyobb car-sharing szolgáltatója, a Car2Go a piacvezető a felhasználók számát tekintve, a legnagyobb németországi lefedettséggel pedig a Flinksternek rendelkezik, amely 400 városban van jelen.
Hogy csak a világ legnagyobb szolgáltatójának növekedési ütemét említsük, a három kontinens 26 városában jelen lévő Car2Go februárban tette közé: 15 hónappal azután, hogy felhasználóik száma elérte a 2 milliót, 2018 januárjában újabb mérföldkőhöz értek, hiszen már 3 millióan használják szolgáltatásaikat világszerte.
Autómegosztás itthon
Magyarországon 2013 óta létezik állomásközpontú, 2016 óta free floating car sharing szolgáltatás, illetve ezek mellé lépett be egy magyar startup, amely a reptéri hosszú távú parkolókban hagyott autók bérbeadásának ötletét valósította meg.
A tervezhető megoldás
A két említett rendszer nem kifejezetten versenytársak, sőt, inkább kiegészítik egymást. Míg az állomásközpontú rendszerek a rövid taxis utak és a napi autóbérlés közötti autóhasználatra kínálnak kedvező árú alternatívát, addig a free-floating megoldások a taxizást válthatják ki – mondta el lapunknak Sződi János, az Avalon Car(e) Services Kft. ügyvezető igazgatója. Az Avalon az első car sharing rendszert működtető vállalat Magyarországon, amely 2013-ban, a klasszikus autókölcsönző üzletág mellett indította el állomásközpontú szolgáltatását. Céljuk egy olyan rugalmas, éjjel-nappal elérhető autókölcsönző létrehozása volt, amely az egy napnál rövidebb időtartamú bérlésekre kínál megoldást – tudtuk meg Sződi Jánostól.
A két rendszer között a legnagyobb különbség a tervezhetőség. Az állomásközpontú rendszerben leginkább 2-6 óra időtartamra, 100 kilométeren belüli távolságra és napokra előre foglalnak az ügyfelek autót, míg a free-floating közösségi autókat jellemzően rövidebb és spontán utakra használják – mondta el az ügyvezető. Éppen a tervezhetőség az, ami miatt az Avalon car sharing felhasználóinak kétharmada a céges ügyfél. Flottájuk 20-30 autóból (köztük különböző kategóriájú személygépkocsik, valamint kisteherautók) áll. Klasszikus bérautóik néhány óra alatt felszerelhetők a car sharinghez szükséges technológiával, így a két üzletág flottája átjárható, illetve természetesen bővíthető.
Az Avalon üdvözli a free-floating rendszerű vállalkozások piacra lépését, hiszen a szolgáltatások célcsoportja eltérő, viszont a közösségi autózás modelljét közösen hatékonyabban népszerűsíthetik.
Az önműködő autóké a jövő?
A Boston Consulting Group 2016-os tanulmánya szerint a car sharing térhódítása a következő néhány évben folytatódik (2021-re világszerte 35 millió felhasználót jósolnak a tanulmány megjelenésekor érvényes 5,8 millióval szemben), bár ez nagyságrendileg nem rendezi át sem a városi közlekedést, sem az autóeladási mutatószámokat. A kutatócég az igazi áttörési lehetőséget az önműködő autók elterjedésében látja, amely 2027 előtt nem történik még meg számottevő mértékben.
Tömegközlekedés vagy taxi helyett
Az első free-floating autómegosztó vállalkozás 2016 novemberében 45 autóval kezdte meg működését, Budapest tágan értelmezett belvárosában – tájékoztatott Michaletzky Bálint, a GreenGo megálmodója és vezetője. Azóta mind az autók száma, mind a felhasználási terület dinamikusan növekszik, jelenleg 168 autóval üzemelnek.
A felhasználók számára vonatkozó adatokat üzleti titokként kezeli a vállalkozás, de azt elárulták, hogy ügyfeleik 62 százaléka 23 és 37 év közötti, és a többségük férfi.
A MOL Limo jelenti természetesen a legnagyobb versenytársat számukra, ugyanakkor magának a car-sharing rendszernek a népszerűsítése pozitív hatássokkal jár a GreenGo számára is. A vállalkozás küldetésének tekinti a fenntarthatóság eszméjének népszerűsítését és beépítését a működésbe, így – a MOL Limoval ellentétben – kizárólag elektromos autókkal üzemelnek, s ezen nem változtatnak a flottabővítések során sem. A fenntarthatóság mellett a felhasználói élményt tartják versenyelőnyüknek, és az ügyfélszolgálat magas színvonalú üzemeltetését.
2018 januárjában lépett piacra 100 elektromos és 200 benzinüzemű városi autóból álló flottával a MOL Limo közösségi autómegosztó szolgáltatása.
A jelenleg 22 ezer regisztrált felhasználóval rendelkező MOL Limot az elmúlt egy hónapban átlagosan naponta 1500 alkalommal vették igénybe az ügyfelek, és összesen 250.000 kilométert tettek meg – közölte lapunk kérdésére a MOL. A tipikus Limózó naponta kétszer és átlagosan félórát használja a közösségi autóflotta járműveit, amelyek maximum 15 percet állnak két használat között.
A MOL célja, hogy 2020-ra megduplázza az autók számát, fokozatosan emelve benne az elektromos autók arányát. Az ehhez szükséges fővárosi fejlesztések mellett, a NEXT-E konzorcium tagjaként a MOL nagymennyiségű áram gyors felvételét biztosító elektromos töltőhálózatot épít ki a régióban – írták kérdésünkre adott válaszukban. A szolgáltatás működési területének növelése szintén fontos cél. 2020-ra szeretnék kiterjeszteni Budapest közigazgatási határáig, de már idén akár a reptérre is kimehetnek a felhasználók a Limóval. A zóna határát egyébként folyamatosan igazítják az ügyfelek visszajelzései és az első hetek tapasztalatai alapján.
A MOL 2030-ig tartó stratégiájában leszögezte: sokkal nagyobb szerepet szán a mobilitási szolgáltatásoknak, literek helyett kilométereket értékesít annak érdekében, hogy az úton lévők elsőszámú választása legyen.
Reptéri autóbérlés helyett car sharing?
A BeeRides a közösségi autómegosztásnak egy speciális szeletét kínálja. A magyar startup alapítói a reptéren hagyott autók kihasználatlanságát és a parkolás költségességét vették alapul a tervezéskor. A rendszer lényege, hogy az autótulajdonosok bérlésre kínálhatják fel a reptéri parkolóban hagyott autóikat egy egyszerű regisztrációt követően, így még pénzt is kereshetnek távollétük alatt.
A bérlés a honlapon keresztül történik, ahonnan az ügyfelek kiválaszthatják a bérbe venni kívánt autót, ráadásul akár 70 százalékkal kedvezőbb áron, mint a hagyományos autókölcsönzőknél – mondta el Kálcsics Gergő társ-ügyvezető. Az ügyintézés online történik, a bérbeadási folyamat pedig teljesen automatizált, központi eleme az „okos kulcsszekrény”, amelynek köszönhetően nem kell sorban állni. Az autók tisztaságát és műszaki ellenőrzését garázsmesterek végzik. Az autótulajdonosokat és a bérlőket egy elérhető árú casco biztosítás védi a bérlés idejére, meghibásodás esetén pedig professzionális közúti segélyszolgálat áll rendelkezésre.
A vállalkozás tesztelése 2015-ben indult a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, majd 2016-tól folyamatosan nőtt a tranzakciók száma, és abban az évben érkezett az első komolyabb befektetés is a cégbe. Tavaly nyáron megnyílt a cég dortmundi bázisa, év elején pedig egy német befektető, az innogy Innovation Hub tőkebevonásával új lehetőségek nyíltak a további terjeszkedésre. 2018 második negyedévében Düsseldorfban nyitnak, majd további német városok következnek.
Eddig 25 ezer parkolási és 12 ezer bérlési napon vannak túl, több ezren használták már a szolgáltatásukat, és köztük sok a visszatérő ügyfél – mondta el Kálcsics Gergő. Az indulásnál arra számított a BeeRides, hogy főleg a fiatalabb, rugalmasabb korosztályt érdekli majd a szolgáltatás, ennek ellenére nagyon sok középkorú ügyfelük is van. A tulajdonosok jellemzően egyre hosszabb időre (jelenleg átlagosan 14 napra) adják le gépjárművüket, az átlagos bérlési idő 6-7 nap. Mint megtudtuk, vannak olyanok is, akik eleve bérbeadás céljára vásárolnak autót és kötnek szerződést a céggel.
Hegedűs Sára