--- Hirdetés ---

A Nagy Háború nyomában a világ körül

Ötéves, térben és időben tett világkörüli utazás eredményeként novemberben jelenik meg Szalay-Berzeviczy Attila A Nagy Háború 100 éves nyomában — Szarajevótól Trianonig című könyve, hazai és külföldi kiadásban.

Szerző: Babik Edit

A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke bejutott Erzsébet királynőhöz és fotózta Trumpot, bejárta az eredeti helyszíneket, és 100 év elteltével ugyanott készített fotókat.

Szalay-Berzeviczy Attila

Önt a közvélemény eddig elsősorban közgazdasági, világpolitikai, valamint sport és olimpiai ügyekben hallhatta megnyilvánulni, most viszont merőben új oldaláról mutatkozik be. Mi ihlette az izgalmas történelmi könyv megírására?

Sok tényező játszott közre abban, hogy egy olyan téma feldolgozására vállalkozzak, amely ennyire távol áll eddigi pályámtól, ráadásul úgy, ahogyan eddig senki. 2012-ben kerültem szorosabb munkakapcsolatba Romsics Ignác és Gali Máté történészekkel, akiknek köszönhetően 2014-re megjelenhetett ükapám, Berzeviczy Albert I. világháborús naplója Búcsú a Monarchiától címmel, majd rá három évre életrajzi kötete is.

Közben 2013-ban a munkám miatt Bécsbe költöztem, ami szintén egyre érdeklődőbbé tett az Osztrák-Magyar Monarchia ügyei iránt. Amikor aztán 2014 húsvétján, egy belgiumi kirándulás során betértem a gyönyörű középkori Ypres városába, amely szerintem ma már egyértelműen az I. világháború történelmének fővárosa, megéreztem, ezt kell tennem: felfedezni és megmutatni a modern kori történelem legfontosabb fejezetének helyszíneit szerte a világban. Még akkor, áprilisában bele is vágtam a projektbe.

 

Ükapja emlékén túl mi minden fogta még meg ebben a korszakban?

Meggyőződésem, hogy a Nagy Háború volt az elmúlt két évszázad legnagyobb hatású eseménye, amelynek ismerete napjaink világpolitikai folyamatainak megértését is elősegíti. A mai világrend alapjait és teljes szerkezetét az I. világháború hozta létre, szelleme és hagyatéka ma is befolyást gyakorol mindennapjainkra, a világgazdaságra, a kultúrára, a nemzetek közti konfliktusokra és az országhatárokra.

Hiszek abban is, hogy az I. világháború eseményeinek és folyamatainak ismerete — a pusztulásra való emlékezéssel együtt — segíthet elkerülni egy harmadik világháborút.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

Üzletemberként nyilván rutinos utazó. De ehhez a kutatással töltött kalandutazáshoz, és ennyi ország bejárásához valószínűleg teljesen másképp kellett felkészülnie.

Miután az I. világháború tényleg Pápua Új-Guineától Kamerunon át Belorussziáig az egész világot lefedő történet, minden útra nagyon precízen fel kellett készülnöm. A helyszínek fotózására öt év hétvégéi és szabadságai álltak rendelkezésre, ráadásul a legtöbb helyszínre többször is visszatértem az autentikus időjárási és fényviszonyok miatt.

Előre, és pontosan tudnom kellett, mit és hol keressek. Amikor pedig kitaláltam, hogy a képeket emberekkel teszem izgalmasabbá, tovább bonyolódott az egész, mert fel kellett kutatnom a hagyományőrzőket és odaszervezni egy-egy fotózáshoz.

A hivatalos ünnepségek akkreditációs folyamata is próbára tette a türelmemet, itt minden leleményességemre és kitartásomra szükség volt. Nem lehet csak úgy odasétálni és lefotózni Erzsébet királynőt és a brit királyi családot, de Vlagyimir Putyint és Angela Merkelt sem.

Az egész projekt elképzelhetetlen lett volna, ha nem áll mögöttem egy komoly és precíz utazásszervező iroda. Elárulom, nem titok, a Jet Travellel dolgoztam együtt. Tudásukkal, tapasztalatukkal és szinte 24 órás rendelkezésre állásukkal rengeteget segítettek.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

Elmesélne egy rendkívüli és izgalmas helyzetet, amikor jól jött az utazásszervezői támogatás?

Nagyon szívesen. Mint ismert, az Egyesült Államok 1917. április 6-án lépett be a háborúba. Tudtam, hogy a centenárium alkalmából Donald Trump elnök megkoszorúzza majd az I. világháborús ismeretlen katona sírját az Arlingtoni Temetőben.

Én persze ott akartam lenni, hogy ezt a pillanatot lefotózzam… Na, most ezt az egész engedélyezési folyamatot itthonról végigcsinálni se semmi, az odajutás azonban még jobban megbolondította a sztorit: szombaton hajnalban kaptam a telefont, hogy az amerikai titkosszolgálat jóváhagyta az akkreditációmat, úgyhogy vasárnap reggel 5 órára legyek a washingtoni temetőben.

Ha nincs egy olyan utazásszervezőm, amelyik pillanatok alatt el tudja intézi hajnalok hajnalán, pizsamában az ágyból, hogy egy szombat délelőtti gépre felkerüljek, akkor soha nem lehettem volna a 8 fotós egyike, aki ott volt ezen a csodálatos vasárnap reggeli megemlékezésen.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

Kevésbé ismert, hogy a Közel-Kelet is jelentős helyszíne volt az I. világháborúnak.

Így van. A Közel-Kelet az Ottomán Birodalom belépésével sodródott bele az I. világháborúba. Amikor a frontvonalak megmerevedtek Európában, a szövetségesek új áttörési pontokat kerestek a kontinensen kívül a győzelem érdekében.

Így a britek belekezdtek egy kettős játszmába, melynek eredményeképpen máig tart az arab-izraeli konfliktus. A brit Arábiai Lawrence az arabok vezetőinek megígérte a független arab államot. Az Egyesült Államok háborúba léptetéséhez az angolok úgy gondolták, szükség van az ottani zsidóság támogatására, így nekik önálló zsidó államot ígértek. Végül a Sykes-Picot egyezményben az egész területet elosztották egymás között a franciákkal.

A britek megkapták a mai iraki területeket és Haifa kikötőjét Egyiptomon felül, míg a franciák vitték a mai szír és libanoni területeket. Ráadásul küzdelem folyt a perzsa és az iraki olajmezőkért és a Szuezi-csatornáért is. Ezek közül a helyszínek közül csak Szíriába nem jutottam be. Nem pusztán a háborús viszonyok miatt, hanem azért, mert az Asszad-kormány nem ad vízumot magyar állampolgároknak.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

A könyvet egyedivé teszi az is, hogy saját fotói illusztrálják…

Erre külön büszke vagyok. Mert

nemcsak megszállott utazó vagyok, hanem lassan harminc éve fotózom is a világ szépségeit.

A könyvben olyan képekkel mesélem el a Nagy Háború katonai eseményeit és világpolitikai folyamatait, amelyek 100 évvel később, 2014 és 2018 között készültek az eredeti helyszíneken, összesen 59 országban. Korabeli fekete-fehér kép nem lesz a könyvben.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

Egy könyv elkészítésekor nemcsak az író és a fotográfus hagy nyomot a papíron. A könyv is visszahat a szerzőre. Hogyan változtatta meg a gondolkodását, szemléletét a megírása? Milyen belső utat járt be?

A kötet elkészítése során tengernyi kiadványt, valamint könyvet olvastam el, és számtalan dokumentumfilmet néztem meg. Ma teljesen máshogy tekintek az aktuálpolitikai folyamatokra és a nemzetközi eseményekre, mint öt évvel ezelőtt.

Sok minden került új megvilágításba, sok új országot fedeztem fel és a korábban már meglátogatott országokat is új helyzetben ismertem meg. Ez a kutatómunka felért egy újabb egyetemi kurzussal, amely talán bölcsebb embert faragott belőlem.

Az biztos, hogy nagyon fog hiányozni ez a projekt az életemből.

 

Ez is érdekelheti

Hozzászólok

E-mail címe nem kerül nyilvánosságra.