--- Hirdetés ---

A Nagy Háború nyomában a világ körül

Ötéves, térben és időben tett világkörüli utazás eredményeként novemberben jelenik meg Szalay-Berzeviczy Attila A Nagy Háború 100 éves nyomában — Szarajevótól Trianonig című könyve, hazai és külföldi kiadásban.

Szerző: Babik Edit

A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke bejutott Erzsébet királynőhöz és fotózta Trumpot, bejárta az eredeti helyszíneket, és 100 év elteltével ugyanott készített fotókat.

Szalay-Berzeviczy Attila

Önt a közvélemény eddig elsősorban közgazdasági, világpolitikai, valamint sport és olimpiai ügyekben hallhatta megnyilvánulni, most viszont merőben új oldaláról mutatkozik be. Mi ihlette az izgalmas történelmi könyv megírására?

-- Hirdetés --

Sok tényező játszott közre abban, hogy egy olyan téma feldolgozására vállalkozzak, amely ennyire távol áll eddigi pályámtól, ráadásul úgy, ahogyan eddig senki. 2012-ben kerültem szorosabb munkakapcsolatba Romsics Ignác és Gali Máté történészekkel, akiknek köszönhetően 2014-re megjelenhetett ükapám, Berzeviczy Albert I. világháborús naplója Búcsú a Monarchiától címmel, majd rá három évre életrajzi kötete is.

Közben 2013-ban a munkám miatt Bécsbe költöztem, ami szintén egyre érdeklődőbbé tett az Osztrák-Magyar Monarchia ügyei iránt. Amikor aztán 2014 húsvétján, egy belgiumi kirándulás során betértem a gyönyörű középkori Ypres városába, amely szerintem ma már egyértelműen az I. világháború történelmének fővárosa, megéreztem, ezt kell tennem: felfedezni és megmutatni a modern kori történelem legfontosabb fejezetének helyszíneit szerte a világban. Még akkor, áprilisában bele is vágtam a projektbe.

 

Ükapja emlékén túl mi minden fogta még meg ebben a korszakban?

Meggyőződésem, hogy a Nagy Háború volt az elmúlt két évszázad legnagyobb hatású eseménye, amelynek ismerete napjaink világpolitikai folyamatainak megértését is elősegíti. A mai világrend alapjait és teljes szerkezetét az I. világháború hozta létre, szelleme és hagyatéka ma is befolyást gyakorol mindennapjainkra, a világgazdaságra, a kultúrára, a nemzetek közti konfliktusokra és az országhatárokra.

Hiszek abban is, hogy az I. világháború eseményeinek és folyamatainak ismerete — a pusztulásra való emlékezéssel együtt — segíthet elkerülni egy harmadik világháborút.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

Üzletemberként nyilván rutinos utazó. De ehhez a kutatással töltött kalandutazáshoz, és ennyi ország bejárásához valószínűleg teljesen másképp kellett felkészülnie.

Miután az I. világháború tényleg Pápua Új-Guineától Kamerunon át Belorussziáig az egész világot lefedő történet, minden útra nagyon precízen fel kellett készülnöm. A helyszínek fotózására öt év hétvégéi és szabadságai álltak rendelkezésre, ráadásul a legtöbb helyszínre többször is visszatértem az autentikus időjárási és fényviszonyok miatt.

Előre, és pontosan tudnom kellett, mit és hol keressek. Amikor pedig kitaláltam, hogy a képeket emberekkel teszem izgalmasabbá, tovább bonyolódott az egész, mert fel kellett kutatnom a hagyományőrzőket és odaszervezni egy-egy fotózáshoz.

A hivatalos ünnepségek akkreditációs folyamata is próbára tette a türelmemet, itt minden leleményességemre és kitartásomra szükség volt. Nem lehet csak úgy odasétálni és lefotózni Erzsébet királynőt és a brit királyi családot, de Vlagyimir Putyint és Angela Merkelt sem.

Az egész projekt elképzelhetetlen lett volna, ha nem áll mögöttem egy komoly és precíz utazásszervező iroda. Elárulom, nem titok, a Jet Travellel dolgoztam együtt. Tudásukkal, tapasztalatukkal és szinte 24 órás rendelkezésre állásukkal rengeteget segítettek.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

Elmesélne egy rendkívüli és izgalmas helyzetet, amikor jól jött az utazásszervezői támogatás?

Nagyon szívesen. Mint ismert, az Egyesült Államok 1917. április 6-án lépett be a háborúba. Tudtam, hogy a centenárium alkalmából Donald Trump elnök megkoszorúzza majd az I. világháborús ismeretlen katona sírját az Arlingtoni Temetőben.

Én persze ott akartam lenni, hogy ezt a pillanatot lefotózzam… Na, most ezt az egész engedélyezési folyamatot itthonról végigcsinálni se semmi, az odajutás azonban még jobban megbolondította a sztorit: szombaton hajnalban kaptam a telefont, hogy az amerikai titkosszolgálat jóváhagyta az akkreditációmat, úgyhogy vasárnap reggel 5 órára legyek a washingtoni temetőben.

Ha nincs egy olyan utazásszervezőm, amelyik pillanatok alatt el tudja intézi hajnalok hajnalán, pizsamában az ágyból, hogy egy szombat délelőtti gépre felkerüljek, akkor soha nem lehettem volna a 8 fotós egyike, aki ott volt ezen a csodálatos vasárnap reggeli megemlékezésen.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

Kevésbé ismert, hogy a Közel-Kelet is jelentős helyszíne volt az I. világháborúnak.

Így van. A Közel-Kelet az Ottomán Birodalom belépésével sodródott bele az I. világháborúba. Amikor a frontvonalak megmerevedtek Európában, a szövetségesek új áttörési pontokat kerestek a kontinensen kívül a győzelem érdekében.

Így a britek belekezdtek egy kettős játszmába, melynek eredményeképpen máig tart az arab-izraeli konfliktus. A brit Arábiai Lawrence az arabok vezetőinek megígérte a független arab államot. Az Egyesült Államok háborúba léptetéséhez az angolok úgy gondolták, szükség van az ottani zsidóság támogatására, így nekik önálló zsidó államot ígértek. Végül a Sykes-Picot egyezményben az egész területet elosztották egymás között a franciákkal.

A britek megkapták a mai iraki területeket és Haifa kikötőjét Egyiptomon felül, míg a franciák vitték a mai szír és libanoni területeket. Ráadásul küzdelem folyt a perzsa és az iraki olajmezőkért és a Szuezi-csatornáért is. Ezek közül a helyszínek közül csak Szíriába nem jutottam be. Nem pusztán a háborús viszonyok miatt, hanem azért, mert az Asszad-kormány nem ad vízumot magyar állampolgároknak.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

A könyvet egyedivé teszi az is, hogy saját fotói illusztrálják…

Erre külön büszke vagyok. Mert

nemcsak megszállott utazó vagyok, hanem lassan harminc éve fotózom is a világ szépségeit.

A könyvben olyan képekkel mesélem el a Nagy Háború katonai eseményeit és világpolitikai folyamatait, amelyek 100 évvel később, 2014 és 2018 között készültek az eredeti helyszíneken, összesen 59 országban. Korabeli fekete-fehér kép nem lesz a könyvben.

Fotó: Szalay-Berzeviczy Attila

Egy könyv elkészítésekor nemcsak az író és a fotográfus hagy nyomot a papíron. A könyv is visszahat a szerzőre. Hogyan változtatta meg a gondolkodását, szemléletét a megírása? Milyen belső utat járt be?

A kötet elkészítése során tengernyi kiadványt, valamint könyvet olvastam el, és számtalan dokumentumfilmet néztem meg. Ma teljesen máshogy tekintek az aktuálpolitikai folyamatokra és a nemzetközi eseményekre, mint öt évvel ezelőtt.

Sok minden került új megvilágításba, sok új országot fedeztem fel és a korábban már meglátogatott országokat is új helyzetben ismertem meg. Ez a kutatómunka felért egy újabb egyetemi kurzussal, amely talán bölcsebb embert faragott belőlem.

Az biztos, hogy nagyon fog hiányozni ez a projekt az életemből.

 

Ez is érdekelheti

Hozzászólok

E-mail címe nem kerül nyilvánosságra.