--- Hirdetés ---

A tervszerűség kifizetődőbb a spontaneitásnál – Interjú Dunai Zoltánnal

A késésekre legyint, a kaland helyett a nyugodt sörözést preferálja, és szívesen lassítja le az időt egy-egy finom fogás mellett Dunai Zoltán, a Stadler Trains Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Atudatosság és a tervezhetőség az utazásai szokásain is nyomot hagy.

A Stadler Rail Csoport svájci központú cég, több európai divízióval. Mennyit van úton egy évben?

Van egy alapelvem: mindent annyi idő alatt lehet elintézni, amennyit a másik félnek hagyunk rá. Hogy ez egy hét, vagy 2-3 óra, rajtunk is múlik. Szándékosan a lehető legrövidebb időt töltöm mindenhol, ezt azonban igyekszem igen hatékonyan menedzselni. Ez engem is felkészülésre ösztönöz, amit lehet, azt előre, e-mailben egyeztetem, hogy a helyszínen tényleg csak a személyesen kitárgyalandó kérdéseket tegyem az asztalra. A gyakoriság változó, de 1999 óta, amióta ebben a pozícióban dolgozom, évi 50-100 napot vagyok üzleti úton.

 

Ezek szerint reggel megy, este jön?

Ha lehetőségem van rá, igen. Amíg létezett a Malév, ez könnyebb volt, Zürichbe például létezett kora reggeli és késő esti járat, ami most hiányzik, így kénytelen vagyok Svájcban éjszakázni.

Mennyire elkötelezett a vasút iránt? Van, ahová vonattal utazik?

Nyilvánvalóan van egyfajta elkötelezettségem a kötöttpályás közlekedés iránt, de alapvetően önző ember vagyok, és kényelmi szempontból választom a vasutat, ahol lehet. Bécsbe például mindig vonattal járok, gyakran Pozsonyba és Brnoba is. Prága határeset, itt 6 óra a menetidő, ami a becsekkolás és a reptérről való bejutás idejét is figyelembe véve mégis versenyképes. De a baleseti kockázat tekintetében is megéri vonattal járni. Az autót szeretem legkevésbé, egyszerűen szükségem van rá, hogy időnként felálljak és kinyújtsam a lábam.

 

Belföldi viszonylatban is vállalja a vonatozást?

Debrecen, Szombathely, Nyíregyháza – ezekbe a városokba teljesen felesleges autóval járni. Magyarország nem Svájc, előfordulnak késések, de nem gyakrabban és nem hosszabbak, mint a légi közlekedésben, ráadásul autóval is bármikor kerülhetünk dugóba. És amíg a 20-25 évvel ezelőtti önmagamat felidegesítette volna a késés, ma csak legyintek rá. Semmi sem múlik azon a 20-25 percen.

 

Ha pihenni indul, merre veszi az irányt?

Vannak városlátogató célpontjaink, ahová barátok, ismerősök vagy egyszerűen a város miatt rendszeresen visszatérünk, ilyenek a balti ékszerdobozok, Riga, Vilnius és Tallin, a minden évszakban hívogató Nizza és Barcelona, vagy Moszkva, ahová nosztalgiázni járunk, hiszen a feleségemmel mindketten itt tanultunk, én itt is végeztem. A nyári, európai célpontok közül Korzika és Szardínia a kedvencünk, télen pedig Afrika. A telet nem szeretem, a hókvótámatbárkinek szívesen felajánlom!Míg az üzleti utaknál az elhelyezkedés a döntő, a kikapcsolódásnál a kisebb butikhoteleket keressük, ezekben tudunk igazán lazítani.

Magánemberként is lelkes rajongója és támogatója az MTK női labdarúgócsapatának. Más sporteseményre is szívesen ellátogat?

Azt szoktam mondani, hogy az MTK nekem nem élet-halál kérdése, hanem annál sokkal fontosabb. Nem vagyok biztos benne, hogy egy Manchaster United – Liverpool mérkőzés lázba hozna, de az MTK az életem része.

 

Vannak, akik kalandtúrákkal vezetik le a stresszt. Ön vállalkozik ilyesmire?

A feleségemmel egészen különböző az adrenalin-szükségletünk. Bennem kicsi a kalandvágy, benne pedig nagy. De ez nem okoz problémát köztünk, összehangoljuk a prioritásokat: ő elmegy a szurdoktúrára, és pedig közben remekül elsörözök.

A légitársaságok kiválasztásánál mi a preferenciája?

A pontosság, a jó menetrend, a szolgáltatások színvonala mind fontos, de az átszálló repterek kiszámíthatósága legalább ennyit nyom a latban. Az átszállási időket mindig az adott hub szervezettségéhez igazítom, minimum 1,5 óra az, amit komfortosnak érzek.

 

Holmilyen osztályon utazik?

Vasúton általában első osztályon. Repülőn, a 2-2,5 órás utakon turistaosztályon, egyébként a business-en, a rugalmasabb repülőjegy-konstrukciók és a nagyobb kézipoggyászok miatt. Én két hétre is képes vagyok kézipoggyásszal elrepülni, maximum igénybe veszem a szállodai mosodát, ha pedig meglep a rossz idő, például érkezik Nizzába egy váratlan vihar, vásárolok egy pulóvert vagy esőkabátot.

 

Milyen tanácsot adna a környezettudatos utazóknak?

Használják a vasutat! Hiszen olvashatunk becsléseket, miszerint a repülés a világ CO kibocsátásának 7-10 százalékáért felelős. Nézzék meg a planefinder alkalmazásban, mennyi repülőgép tartózkodik a légtérben egyetlen pillanatban, hajmeresztő a kép! A légtér zsúfoltsága, a környezeti terhelés és a munkaerőhiány miatt egyébként az uniónak is az a célja, hogy a középtávú légijáratokat nagysebességű vasutakkal váltsuk ki, ahol lehet.

 

Van spontaneitás az utazásaiban?

Az üzleti utaknál mindig van megjósolhatatlan és váratlan esemény, de amit lehet, hónapokkal előre megtervezek. Ez részben egy régi taktika, hiszen a karrierem kezdetén még az járt jól, aki a szabadságos tervét időben leadta. Ügyvezetőként erre nyilvánvalóan nincs már szükségem, más szempontból viszont most is van előnye: a turizmus volumenének megsokszorozódása óta a szállások, éttermek és programok tekintetében nehéz spontánnak lenni, hiszen a jó helyszínek hetekkel előre megtelnek. Márpedig én szeretem egy jó vacsorával megállítani az időt, hogy magam is megálljak, eltűnődjekegy kicsit.

 

Ha már megállás, tapasztalta magán valaha a kiégés jeleit?

Hullámvölgyei mindenkinek vannak, és meggyőződésem, hogy mindenki csak saját magát tudja kirángatni az ilyen szituációkból. Ebben segít a mindennapi rutin (minden nap 5-kor kelek és futok egy órát a futópadon), és a tervszerű élet. Hiszen egy elvesztett tender vagy egy rosszul sikerült üzleti év miattlehetek éppen rossz periódusban. De ha látom, hogy néhány hét múlva ott van egy koncert, egy vacsora, vagy egy utazás a naptáramban, akkor tudom, hogy csak addig kell kitartanom. Minden depressziós jellegű tünetegyüttesből az adja a kiutat, ha látom a végét. A korral pedig azt ismegtanultam, hogy nem vagyok varázsló, és nem tudok mindent befolyásolni. Amire nincs ráhatásom, azt – egy bölcs orosz mondás szerint – be kell söpörni a legtávolabbi fiókba.

Pintér Tünde

 

Ez is érdekelheti

Hozzászólok

E-mail címe nem kerül nyilvánosságra.