A show megy tovább – Párizs haladóknak

Borítékolni lehetne minden Párizsba látogató turista első három úti célját, sőt az utánuk következő hármat is, ami teljesen rendben is van. De Párizs arról is híres, hogy szereti a kihívásokat, újdonságokat, ezért utánanéztünk, mit kínál azoknak, akik a kötelező köröket már lerótták. 1. rész

A pompa 140 éves megtestesítője

A város egyik legvonzóbb látványossága, az Operaház előtt mindig rengeteg a turista, de általában beérik az épület egy-két fotójával, majd gyorsan haladnak is tovább. Pedig érdemes betérni a zene és a pompa szentélyébe – ha nem is a borsos árú esti előadásra, de egy 10 eurós bejárásra mindenképp –már csak azért is, mert az építőjéről elnevezett Opera Garnier idén épp 140 éves. A pazar épületet – melyet III. Napóleon szeretett hitvese, a zenerajongó Eugénia kedvéért építtetett – többnyelvű audio guide-dal egyénileg, saját tempónkban járhatjuk be. Sok érdekességet tudhatunk meg a 19. századi operába járás etikettjéről, a társasági élet kulisszatitkairól, a fantomlegendáról, s magáról a minden szegletében pompát, fényűzést sugalló neobarokk épületről. A nézőtér hatalmas mennyezetfreskója a Chagall-rajongókat mindenképp ámulatba ejti, 1964-ben ugyanis a világhírű festőt kérték fel újraalkotására. A végeredmény, a két stílus találkozása és bátor ütköztetése zseniális összhatást kelt a szemlélőben: a modern műalkotás tökéletesen passzol az aranyban és bíborban úszó enteriőrhöz és a gazdag ornamentikához.

A párizsi opera színpadán az elmúlt évszázad összes nagy sztárja megfordult, mégis, az épület nevéhez elsőként akaratlanul is egy képzeletbeli személyt csatolunk: az operaház fantomját. A figurát egy újságíró, Gaston Leroux hozta létre, s a történet – amely megegyezik a belőle készített Webber-musical sztorijával, s apropóját az épület alatt felfedezett titokzatos katakombarendszer adta – azonnal bestseller lett. A musical pedig még ennél is sikeresebbnek bizonyult, lassan harminc éve játsszák, jelenleg is az egyik legtöbbet előadott mű a világon. Az operaház látogatóját a baloldali 5-ös páholy ajtaján lévő felirat – „Az operaház fantomjának páholya” – emlékezteti arra, hogy innen indult világhódító útjára a legenda.

Alumíniummadarak százezrei

A zenére fogékony látogatók minden bizonnyal hamar a szívükbe zárják Párizs egyik legújabb épületét, mely nemcsak külső megjelenésében formabontó, de belül is meglepően újszerű. A Párizsi Filharmónia idén januárban átadott új épülete az úgynevezett „cutting-edge” építészet stílusjegyeit hordozza magán. Tervezője, Jean Nouvel olyan páratlan épületekre tette névjegyét, mint a 2009-ben átadott Louvre Abu Dhabi múzeum vagy a koppenhágai DR Koncerthuset koncertterem. A két épületből álló Párizsi Filharmónia a város északkeleti részén – egy hajdani vágóhíd helyén – helyet foglaló Parc de la Villette városrész egyik kulturális komplexuma, valóságos szimfonikus univerzum, ahol nem csupán az esti hangversenyek látogatóira gondoltak. A zenére nevelés már kicsi korban elkezdődik ezen a helyen, s a foglalkozásokra elvárják a diákok mellett a szülőket is. A látogató számára szinte egész nap nyitott kulturális térben – ahol többféle próbaterem, tanterem, stúdió, kiállítóterem, múzeum, konferenciaterem, valamint könyvtár, zenebolt és étterem is helyet kapott – lépten-nyomon kisdiákokba botlani, egy kihelyezett zeneóra vagy múzeumi kvízjáték keretében. Az itt található zenetörténeti múzeum ugyanis kétezer négyzetméteren mutatja be hétezres hangszergyűjteményének – mellyel világelső – mintegy ezer különleges darabját.

De térjünk vissza a Philharmonie 1 nevet viselő vadonatúj épülethez, melynek külső burkolatát nem kevesebb, mint 340 ezer alumíniummadár alkotja – hétféle formában és a fém négyféle színárnyalatában – csillogó, vibráló hatást kölcsönözve az épületnek, mely belül is követi, sőt túlszárnyalja a formabontó szerkezetet. Grandiózus koncertterme úgy nyújt kényelmet 2400 nézőnek, hogy a zenekari árkot körbevevő, több szintes, „lebegő” nézőtereken még a színpadtól legtávolabb ülők is csupán 32 méterre vannak a karmestertől (a világ hasonló nagyságú koncerttermeiben ez a távolság általában 40-50 méter). A terem másik különlegessége, hogy a zenekari árok tetszőlegesen variálható a különböző műfajokhoz, a nagyzenekari versenyműtől a kamarazenén át a popkoncertig.

Kortárs művészet a Bois de Boulogne-ban

Hol vannak már azok az idők, amikor az elegáns Boubourg palotanegyed polgárait pukkasztotta hivalkodó szerkezetével a Pompidou-központ? A múlt század hetvenes éveiben épült hatalmas kiállítótér ma már a XX. századi modern építészet ikonikus darabjának számít, s várhatóan ugyanezt a karriert futja majd be a város egyik legifjabb épülete, a Fondation Louis Vuitton kulturális központ is, melynek Párizs „városligete”, a Bois de Boulogne adott otthont.

Az épületet egyszerűen látni kell, mInt ahogy látni kell tervezője, Frank Gehry többi lenyűgöző alkotását is (az ő agyából pattant ki például a mára világhírűvé vált bilbaói Guggenheim Múzeum szerkezete). Formája pont olyan, mintha egy hatalmas felhőcsoport ereszkedett volna a Bois de Boulogne zöld gyepére, a fák közé, de ha az épületet a mellette fodrozódó víztükör felől nézzük, akkor egy épp kihajózni készülő hatalmas vitorlás hajóra emlékeztet – az épület légiessége mindenesetre szemet gyönyörködtető. Persze az igazi csoda belül található: a kortárs művészet világsztárjait felsorakoztató állandó kiállítás látható az alapítvány gyűjteményéből. Évi két időszaki kiállítása közül pedig jelenleg a július 6-ig nyitva tartó Kulcsok a szenvedélyhez (Keys to a passion) című tárlat látható a modern művészet alapjait lerakó Mondrian, Malevich, Rothko, Léger, Munch, Matisse, Kupka és kortársaik remekműveiből állt össze, melyhez a világ legnagyobb múzeumaiból érkeztek festmények.

A Fondation Louis Vuitton épületében az állandó és időszaki kiállítások mellett jelentős zenei élet is zajlik, az auditóriumban kortárs-, komolyzenei, valamint popkoncerteket tartanak, egy másik, rugalmasan átalakítható előadóterem a legkülönfélébb rendezvények szervezésére alkalmas. A földszinti Le Frank étterem választékos menüsoráért pedig a Michelin-csillagos séf, Jean-Louis Nomicos felel.

(folytatjuk)

Forrás: Business Traveller Hungary