Karibi hangulatban

A Karib-térség kifejezetten kedvelt, egzotikus úti célnak számít itthon, s a hajóutak körében is ez a terület a második legnépszerűbb. De milyen szigetek jöhetnek szóba egyáltalán? Ezek közül válogattunk.

 

 

A Karib-térség kifejezetten kedvelt, egzotikus úti célnak számít itthon, s a hajóutak körében is ez a terület a második legnépszerűbb. De milyen szigetek jöhetnek szóba egyáltalán? Ezek közül válogattunk.

Kolumbusz Kristóf 1492. október 12-én a Bahama-szigeteken lépett először az Újvilág földjére, és a paradicsomi helyek meghódítására azóta is sokan útra kelnek. A Karib-tenger és az Atlanti-óceán között 273 ezer négyzetkilométeren elterülő térséget észak-nyugaton az USA, nyugaton Mexikó, délről Panama, Kolumbia és Venezuela fogja közre. A Bahama-szigetekből, a Kis-Antillákból és a Nagy-Antillákból áll. A több ezer sziget között van kisebb és nagyobb, hegyes és lapos, nyüzsgő és nyugodt, modern és autentikus. Mindegyik egy-egy külön világ. Amiben mégis hasonlítanak, azok a gyönyörű homokos strandok, a türkizkék tengerpartok, a barátságos, vidám emberek, a finom ételek, az egzotikus növényzet és persze a napsütés.
Ha nagymennyiségű élményanyagot akarunk magunkba szívni, akkor a legjobb módszer, ha benevezünk egy karib-tengeri hajóútra, melyek időtartama a 3 napostól, a több hetesig, sőt akár a több hónaposig terjedhet. Magyarországon a legkeresettebbek a középtávú, 7 – 12 napos túrák az októbertől áprilisig terjedő időszakban, tekintve, hogy akkor nem jellemző a trópusi vihar vagy a hurrikánveszély, a jó idő viszont annál inkább. A hazai utazási irodák kínálataiból mazsolázva azt tapasztalhatjuk, hogy a Karib-térség meghódításának Madridból, Miamiból, New Jersey-ből, San Juan-ból, Santo Domingóból, Colónból, a Panamákról vagy akár Puerto Rico-ból is nekivághatunk.

 

Északról délre

 

Az egyik legnépszerűbb indulópont az Egyesült Államokbeli Fort Lauderdale Floridában, ahonnan csak egy ugrásra, egész pontosan 80 kilométerre kezdődnek a Bahama-szigetek. A szigetcsoport tagjai közül mindössze 20-30 lakott. A háromszázezer fős lakosság jelentős része Grand Bahama és New Providence szigetén zsúfolódik össze, melyek mindössze egy-két évtized alatt váltak nemzetközi hírű üdülőparadicsomokká. Habár területileg jóval kisebb, de látnivalókban sokkal nagyobb választékot kínál Grand Bahamáknál New Providence, melynek kellemes, természetes kikötőjében alakult meg Nassau, a Bahama-szigetek jelenlegi fővárosa, melyet nemzetközi csillogás és trópusi lazaság jellemez.
Ha viszont valaki nyüzsgés helyett inkább a természet szépségeivel ismerkedne, a többi szigeten azt is megteheti: korallzátonyok és mangrove erdők szépségeiben gyönyörködhet. Minden karibi szigeten rendeznek karnevált, amelyet itt Junkanoo-nak neveznek és karácsony másnapjától újévig tart. Jó hír, hogy 2009 nyara óta érvényes európai útlevéllel vízum nélkül utazhatunk ide.

Rumban gazdag kikötő

 

Kihagyhatatlan karib-tengeri megálló Puerto Rico, és fővárosa, San Juan. A „gazdag kikötő” a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő tagja, valamint az Egyesült Államok társult állama, így a spanyol mellett az angol is hivatalos nyelv. A sziget fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek legmagasabb pontja az 1338 méter magas Punta. Innen északra sík, délfelé dombos vidékkel találkozunk.
San Juan önmagában is megérne egy misét, hiszen rengeteg programmal várja az odalátogatókat. Az óvárost 1513-ban alapították, tele van koloniális stílusú házakkal, macskaköves utcákkal, melyek egyik kanyarulatában rábukkanhatunk a világ legnagyobb rumkészítő üzemére, vagyis a Bacardira, ahol finom szuveníreket szerezhetünk be az otthonmaradt szomjazó rokonoknak.
A Világörökség részeként is számon tartott Castillo de San Cristóbal a legnagyobb erőd, amit a spanyolok az Újvilágban építettek. Gyönyörű látványt nyújt a tengerparton. Nem kisebb élmény a várostól 40 kilométerre található El Yunque szubtópusi esőerdő sem, ami Puerto Rico őslakosaival és vadvilágával ismerteti meg az odalátogatókat. Egy ősi indián legenda szerint „Yuquiyu” uralkodik az El Yunque felett, aki a hegytetőn ül egy trónon és onnan védelmezi Puerto Rico lakosait.
Ha decemberben látogatunk el San Juanba, akkor belekóstolhatunk az egy hónapon keresztül zajló karácsonyi fesztiválba is. Átélhetjük, milyen, amikor egy trópusi szigeten karácsonyi énekekkel telik meg a város, bizonyítékképp pedig beszerezhetünk pár fából készült szent figurákat a Paseo de Princesa-n. A sziget keleti részén található Puerto Limón, mely a Kolumbusz tiszteletére rendezett nagy októberi karneváljairól híres.

 

Veszélyes vizeken

 

Antigua és Barbuda parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek középső részén, a Kis-Antillákon. Az államot három sziget alkotja. Antiguát Kolumbusz Kristóf fedezte fel és nevezte el egy sevillai templom után, északi része erősen feldarabolt mészkőtábla, déli része egy lepusztult vulkán maradványa.
Barbuda Antiguától északra fekszik, sík felszínét korallmészkő alkotja. Redonda a legkisebb a három sziget közül és az egyetlen, amely nem lakott. 300 méterig emelkedő sziklái vulkanikus eredetűek. Habár Antigua az egyik legkedveltebb és legegzotikusabb karibi hely, nem elhanyagolható tény, hogy a CruiseLineFans internetes portál 2010-ben a rossz közbiztonság miatt a legveszélyesebb hajós úti célnak minősítette, lekőrözve Brazíliát, Jamaikát és a már fentebb említett Nassaut is.

„Kis Anglia” nagy szakállal

 

Lejjebb haladva a Kis-Antillák legkeletibb szigetállama Barbados következik, melynek neve a portugál „szakállas férfi” kifejezésre utal. De azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek. Az erős brit befolyás miatt „Kis Angliaként” is emlegetik. Angliától csak 1966-ban tudott függetlenedni, de a közös múlt nyomait mutatja például a baloldali vezetés, a tea- és krikett mánia, valamint a sok direkt járat Londonba.
A sziget felszíne teljesen sík, a többi karibi országhoz hasonlóan az idegenforgalomban, a cukornádtermesztésben és a cukor- és rumgyártásban jeleskedik. Az egyik legfejlettebb sziget a régióban, fővárosa Bridgetown pedig különösen jól prosperál.
Mesés tengerpartjairól legendákat mesélnek, ahol a vékony és a vastag pénztárcájú emberek is megtalálhatják számításaikat. A szörfösök Mekkájaként is ismerik.
Az Andromeda Botanikus Kertben pedig a sziget gyönyörű növényvilágát csodálhatjuk meg. A sziget legnagyobb részét korallzátonyok övezik.

 

A két Dominika

 

Az Antigua és Barbados között található Dominikai Közösséget gyakran összekeverik a Haitival egy szigeten lévő Dominikai Köztárssággal.
A dohánylevél formájú Dominikai Közösséget a világ egyik „leginkább öko” helyeként tartják számon. Az egyik legvonzóbb turisztikai célpont a Morne Trois Pitons Nemzeti Park, ami a kulturális világörökség része. Itt található a világ második legnagyobb „fortyogó tava”, mely egy 1880-as vulkánkitörés eredményeként ma is forrásban van. További érdekesség, hogy a sziget hetven százaléka védett esőerdőből áll, ami az egyik legmagasabb arány a világ fejlődő országai között. Ezen kívül a vízesések földje: több mint 350 folyó folyik le a hegyekből, és ha ez nem lenne elég, Dominika rendelkezik a térségben a leggazdagabb madárállománnyal. Fővárosa a nemzetközi kikötőként is funkcionáló Roseau. A szigeten több mint harminc éve demokrácia honol, a hivatalos nyelv az angol.
A Dominikai Köztársaság Kuba után a második legnagyobb sziget a Nagy-Antillákon. Az ország középső részén húzódik az egész karibi térség legmagasabb csúcsát hordozó Központi-Kordillera, melynek legmagasabb pontja a 3175 méteres Pico Duarte. Fővárosa Santo Domingo, melynek gyarmatosítás korabeli óvárosa a kulturális világörökség része. Életre-szóló élményt adhat Puerto Plata-ban az Ocean World Adventure Park: delfinekkel lehet úszkálni, ami egyedülálló programnak számít az egész Karib-térségben.